Csökkenő gazdasági szabadság?

Az elmúlt években csökkent Magyarországon a gazdasági szabadság mértéke - állítja legfrissebb elemzésében a Heritage Foundation. Az amerikai alapítvány - amely a The Wall Street Journallel közösen adja ki évről évre a gazdasági szabadság mértékét jelző indexét - az idén 2,60 pontra értékelte e téren hazánk teljesítményét, míg 2003-ban 2,55, az azt megelőző három esztendőben pedig még alacsonyabb volt az index értéke, ami nagyobb fokú gazdasági szabadságot jelzett. A jelenlegi összehasonlításban a három balti ország mellett Csehország és Szlovákia is megelőzi hazánkat; Magyarország nagyjából Bolíviával és az Egyesült Arab Emirátusokkal van egy szinten, ugyanakkor így is szabadabb két uniós tagállamnál, Francia- és Görögországnál.

A Heritage Foundation a kereskedelem-, a fiskális, a monetáris, az ár- és bérpolitika, továbbá általában a szabályozási környezet és az informális piac tekintetében tartja viszonylag kevésbé szabadnak Magyarországot. Kiemelkedően restriktív a jövedelemadóztatás rendszere és a kormányzati kiadások szerkezete (e tekintetben négy pontra értékelték a magyar viszonyokat az ötpontos skálán). A vállalati adóztatás megítélése ugyanakkor - a kormányzati beavatkozáshoz, a külföldi beruházásokhoz, a bankszektorhoz és a tulajdonjogokhoz hasonlóan - lényegesen jobb (2 pont).

A kanadai Fraser Institute által készített gazdasági szabadságindex legutóbbi kiadása (VG, 2003. július 9., 1. oldal) a Heritage Foundationnel ellentétes trendet jelzett. E szerint Magyarország - az abszolút pontszám javítása mellett - az 52.-ről a 35. helyre küzdötte fel magát. A Fraser szerint hazánk a devizaszabályok tekintetében a világ legszabadabb tíz országa közé tartozik, de az üzleti élet szabályozási környezete általában is rendkívül kedvező.

A Heritage Foundation szerint tavaly összességében növekedett a világon a gazdasági szabadság mértéke. Az idén 75 ország ért el a tavalyinál jobb eredményt, míg az indexérték növekedését 69 esetben regisztrálták.