BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Előtérben a hitelezővédelem

Két év múlva új fizetésképtelenségi törvény segítheti a hitelezők védelmét, a bajba jutott cégek megmentését. A szakemberek törekednek arra, hogy egyáltalán legyen mit felszámolni. A törvény koncepciója ősszel kerül a kormány asztalára.

Szükség van egy átfogó, hatékonyan működő új törvényre. Lehetővé kell tenni a reorganizációt, az újjá már nem szervezhető vállalkozások mielőbbi felszámolását, a termelőeszközeik gyors értékesítését. Ez összgazdasági érdek, amiben minden érintett egyetért - nyilatkozta a Világgazdaságnak Keller László annak kapcsán, hogy január végén munkához lát a törvény kidolgozására hivatott testület.

A feladatokat összehangoló közpénzügyi államtitkár hangsúlyozta: a tizenhárom éves, többször módosult csődjogi szabályozás nem szolgálja a megkívánt hitelezővédelmi célokat, nem alkalmas a jövőbeni problémák megoldására.

A felszámolási eljárásokban a hitelezői követelések egy százaléka sem térül meg, míg ez az arány a nyugati országokban eléri a 10-15 százalékot. A hatástalan szabályozás miatt az elmúlt évtizedben óriási veszteségek érték az egyik legnagyobb hitelezőt, az államot. Az adóbevétel-kiesés csak nagyobb adókkal ellentételezhető, ami kihat az egész gazdaság működésére. A vállalkozások vagyonának eltüntetésével elveszett bankhitelek, adóbevételek jelentős része a fekete- vagy szürkegazdaságba vándorolt. Tarthatatlan, hogy a fizetésképtelenségi jog a pénzszerzés eszköze legyen - mondta az államtitkár. Utalt arra is: világszerte törekednek a még életképes vállalatok megmentésére. Nálunk fejlettebb országok - Japán vagy Németország - sem engedik meg, hogy lemondjanak a lehetőségről. Magyarország sem teheti meg, ám a hatályos szabályozásban a reorganizáció nem kap helyet.

Szeretnénk, ha a bajba jutott cégek minél korábban bekerülnének egy eljárásba, amelynek során segítséget kapnak a továbbműködéshez - fejtette ki a jogszabály-előkészítő munkában résztvevő Filip György, a Felszámolók Országos Egyesületének (FOE) alelnöke. Jelenleg támogatás helyett "megbélyegzés a sorsuk": nem vehetnek részt közbeszerzésekben, nem kaphatnak hitelt, éppen azt nélkülözik, amire szükségük lenne. Fontos egyértelműen szabályozni, hogy a vállalkozások mikor kezdeményezzék a mentőövet nyújtó eljárást, amelyben mindvégig a hitelezők vannak döntési pozícióban: a tervek szerint szűk határidőn belül határoznának a reorganizációról, illetve - jobb megoldás híján - a felszámolásról.

A törvény módosításai nyomán kiürült cégeket kell felszámolni. Az adósok megtanulták kimenteni a vagyont, a cégeltüntetés külön üzletág lett. A FOE ezért olyan megoldásokat szorgalmaz, hogy legyen mit felszámolni, ha erre a sorsra jut a vállalkozás.

Nem pusztán egy törvény, hanem átfogó, a csődjogot érintő gazdasági törvények összhangját megteremtő szabályozás a munka célja. A törekvéseket segíti, hogy folyik a Ptk. kodifikációja, a Btk. és a társasági jog felülvizsgálata. Mód van az elképzelések, tervek egyeztetésére. Keller László azt mondta: a legszélesebb szakértői bázisra támaszkodva készül, s ősszel a kormány elé kerül a törvény koncepciója. A jogszabályt a következő év szeptemberéig kell a Ház elé terjeszteni, a közpénzügyi államtitkár azonban jó esélyt lát egy korábbi, májusi határidőre.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.