Februártól regisztrációs adó

A használtautó-kereskedők kétségbeesetten kongatják a vészharangokat; szeretnék elérni, hogy a regisztrációs adót ne vezessék be februárban. Így ugyanis megvan a veszélye annak, hogy tömegesen tönkremennek. Nehezményezik, hogy a már vámkezelt, de forgalomba csak hónapok múlva helyezendő kocsik után februártól a regisztrációs adót is meg kell fizetniük. Az igaz ugyan, hogy az importőrök áfabevallásukban visszaigényelhetik a vámkezeléskor kifizetett fogyasztási adót - ismerik el -, ám azok a továbbforgalmazással foglalkozó kereskedők, akik a már vámkezelt gépkocsit veszik meg az importőrtől, nem élhetnek a lehetőséggel, hiszen nem az ő költségeik között jelent meg a tétel.

A Pénzügyminisztérium nem kezdeményezi a regisztrációs adó bevezetésének későbbre halasztását - válaszolták lapunknak a tárcánál. A PM eredetileg a májusi csatlakozás dátumához kötötte az új adónem bevezetését, az Országgyűlés azonban a február 1-jei indulás mellett tette le a voksát, hangsúlyozottan azzal a szándékkal, hogy ez legyen az önkormányzatokat illető 40-50 milliárd forintos pluszforrások egyik alapja - mondta Csák Csongor. A tárca szóvivője hozzátette: bár előfordulhat, hogy egyeseket kedvezőtlenül érint az előre hozott bevezetés, az mindenképpen előny, hogy mihamarabb megszűnik a használtautó-importban elterjedt alulszámlázás.

A lapunk által megkérdezett szakértők szerint tagadhatatlan, hogy még novemberben is úgy tudták a kereskedők: csak májustól kell számolniuk az új adófajtával. Ennek tudatában "vásároltak be" külföldön az elmúlt év utolsó hónapjaiban, és most aggódnak, hogy a készleteiket nem tudják a számukra előnyös feltételekkel eladni.

A törvény szerint az a kereskedő, aki január 31-ig forgalomba helyezi a már vámkezelt gépkocsit, mentesül a regisztrációs adó alól. Ám erre már nem sok esély mutatkozik. Ennek oka, hogy a szakhatósági engedélyt megadó közlekedési felügyeletek alig bírják a rohamot, több hétre előre képesek csak időpontot adni. A kereskedők azért is igyekeznek, mert úgy vélik, a forgalomba helyezésért kifizetett néhány tízezer forintot még érvényesíthetik az eladási árban, míg a szerintük túlzottan magas regisztrációs adót már kevésbé.

Más szabály vonatkozik azokra a természetes személyekre, akik saját részükre vásároltak külföldön gépkocsit. Náluk is nevezetes dátum január 31., de elegendő, ha eddig a napig vámkezeltetik a kocsit, és kifizetik a fogyasztási adót. A forgalomba helyezéssel ráérnek február után is. A PM magyarázata szerint abból adódik a két importőri kör közötti különbség, hogy a nem áfaalany magánszemély nem tudná a fogyasztási adót visszaigényelni.

Informátoraink mindazonáltal nem osztják teljes mértékben az autókereskedők aggodalmait. Azzal érvelnek: ha a kereskedő egy 5 millió forint értékű, korszerű gépkocsi után fogyasztási adót fizetne, félmilliós lenne a terhe, a regisztrációs adó viszont ugyanerre az autóra mindössze 90 ezer forint. Vitathatatlan, hogy egy idősebb - esetleg már évek óta raktáron lévő -, alacsonyabb környezetvédelmi kategóriába tartozó jármű után (amelyet akár 50 százalékkal alulszámlázva hoztak be az országba) tetemesen megnő a fizetendő adóteher. Ilyen kocsi meglehetősen sok lehet az országban, hiszen a tavalyi szigorítást megelőzően (2003-ban kizárólag 1996-os vagy annál fiatalabb autók kerülhettek be) többszörösére nőtt a naponta behozott, zömmel igen régi kocsik száma.

Az elmúlt év végén is megugrott a használtautó-import - tudtuk meg Fekete Attilától, az illetékes vámhivatal parancsnokhelyettesétől -, ám megközelítőleg sem annyira, mint egy esztendővel azt megelőzően. Az év során összesen 54 ezer gépkocsi érkezett az országba, míg 2002-ben ennek csaknem a duplája.