Legkésőbb két hét múlva folytatódik a kormány és a szakszervezetek által felállított sztrájkbizottság képviselőinek tárgyalása a közszférában dolgozó 700-800 ezer munkavállaló idei béremeléséről - közölte Szabó Endre szóvivő csütörtökön az MTI érdeklődésére.
A kormány és a sztrájkbizottság csütörtöki, harmadik tárgyalásáról szólva a szóvivő elmondta: az ülésen a kormány előterjesztett egy szövegszerű megállapodás-tervezetet, de ebben még számos megvizsgálandó körülmény akadt.
Ilyennek említette, hogy eltérő a kormány és a sztrájkbizottság véleménye a köztisztviselői és fegyveres területen tavaly július 1-jétől végrehajtott keresetemelkedés áthúzódó hatásáról.
"A keresetemelkedés mértékeinél a kormány a köztisztviselői területen, a fegyveres területen azzal érvel, hogy ott már az áthúzódó hatás miatt egy bizonyos mértékű keresetemelkedés megvalósul anélkül, hogy ebben külön megállapodást kellene kötni" - jelentette ki, hozzátéve: a kormány szerint ez 7, a sztrájkbizottság szerint 3 százalék.
Szabó Endre szavai szerint az ilyen véleménykülönbségek összeegyeztetésére a plenáris ülés alkalmatlan, ezért két szakbizottságot hoztak létre, hogy a következő néhány napban szakmailag előkészítsék a megállapodás belső részleteit.
Még a héten létrejönnek a köztisztviselői területet, illetve a fegyveres szféra ügyeit áttekintő szakbizottságok, ahol helyet foglalnak a kormány és a szakszervezetek képviselői is és "ott dolgozzák ki a részleteket, egyeznek meg abban, hogy mi valóban mennyi".
Szabó Endre kijelentette: a csütörtöki tárgyaláson a kormány jelét adta annak, hajlandó elgondolkodni azon, hogy a béremelésnek a jogi garanciája az illetmény-rendszerekben és a közalkalmazotti és felsőoktatási bértáblában jelenjen meg.
"A tárgyalásokat két héten belül folytatjuk azzal a szándékkal, hogy az lesz az utolsó, ahol vagy születik megállapodás, vagy nem, de akkor már nem folytatjuk tovább a tárgyalásokat" - tette hozzá a szóvivő.
A tárgyalás tétje, hogy míg a kormány a munkaadókon keresztül kívánja biztosítani a 6 százalékos növekmény fedezetét, addig a szakszervezetek központilag garantált, a bérrendszerbe beépített állami forrásokat tartanának szükségesnek ahhoz, hogy - mint Szabó Endre korábban rámutatott - "az emberekhez eljusson a pénz".
Az országos közszolgálati sztrájkbizottságot november 25-én alakította meg a négy konföderációba tömörült 23 szakszervezet azután, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács november 18-i ülésén nem született megállapodás a közszféra 2004. évi béreiről.
Ezt követően december 3-án és 10-én ültek asztalhoz a kormány képviselői Csizmár Gábor munkaügyi és Veres János pénzügyi államtitkár vezetésével a szakszervezeti delegáltakkal, Szabó Endrével, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnökével, Vígh Lászlóval, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnökével, Kerpen Gáborral a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának alelnökével, valamint Baskiné Lipka Gabriellával, az MSZOSZ Közszféra Részszövetsége alelnökével. (MTI)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.