Kevés a magyar diplomás

Európai összehasonlításban alaptalannak látszanak azok az értékelések, miszerint Magyarországon túlképzettség állna fenn. Az aktívnak tekinthető 25-64 éves korosztály teljes létszámából nálunk száz főből 14-nek van felsőfokú képzettsége, szemben az összehasonlításban szereplő 14 EU-tagállam 27 fős átlagával. Az Eurostat által elemzett 24 tag- és tagjelölt állam csoportjában Magyarország - a sereghajtó Romániától számítva - hátulról az ötödik helyen áll.

A teljes aktív korú népességhez viszonyítva Finnországban van fajlagosan a legtöbb (közel 40 százaléknyi) diplomás. A 25-64 százalékos korosztályon belül harmincöt százalékos vagy azt meghaladó arányban vannak jelen a felsőfokú végzettségűek Spanyol-, Francia-, Írországban és Belgiumban. Meglepő, hogy a felsőfokú képzési rendszeréért sokáig irigyelt Németország a 14 tagállam közül hátulról a harmadik, Olaszország pedig még nálunk is rosszabbul áll a 12 százalékos diplomásellátottsággal. (Ausztriáról nincsenek adatok.)

Az Eurostat azt is elemezte, hogy mely államban milyen mértékben használják ki a felsőfokú végzettséggel rendelkező réteget. Ilyen megvilágításban már kevésbé vonzó Spanyol- és Írország kedvező összmutatója, s Ciprus és Lettország is gyengén áll a felsőfokú képzettségűek foglalkoztatásával. Svédország és Dánia nagy arányban hasznosítja saját diplomásait, akik közül a tudománnyal és technológiával foglalkozók aránya eléri a 40 százalékot a munkaerő-állományon belül, miközben Görögországban és Portugáliában ez az arány mindössze 15, illetve 20 százalék. A tagjelölt államok közül Csehország és Szlovénia áll az élen a tudománnyal és technológiával foglalkozó diplomások arányát tekintve. Az e körben tevékenykedők csoportjának az összes diplomáshoz viszonyított aránya egyébként a csatlakozó államok körében megközelíti az EU-tagokban kimutatott átlagot. (VG)