Lassan kimúlt a kórháztörvény

Kórháztörvény nélkül folytatódik az egészségügy átalakítása. A szakminiszter ma erről és a magánbefektetések lehetőségeiről tájékoztatja a potenciális partnereket. Hírek szerint ugyanis van érdeklődés az egészségügyi privatizáció iránt, ám a minisztérium szerint a folyamatos politikai viták elbizonytalanították az érdeklődőket. Lapunk információja szerint a szaktárca nem kíván újabb kórháztörvényt benyújtani a parlamentnek, helyette a meglévő jogszabályokba csempészné a befektetések ösztönzését segítő rendelkezéseket.

Az egészségügy legrövidebb távú feladata azonban az, hogy a kórházak túléljék a 2004-es esztendőt - állítja a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke. Ajkay Zoltán szerint az ágazat ez évi költségvetésében nincs elegendő pénz az intézmények működésére. Azt reméli, hogy az új pénzügyminiszter a büdzsé átcsoportosításakor erre is gondol. A szövetség az ágazati reform alapjául szolgáló irányított betegellátási rendszer (ibr) kibővítését csak azt követően tartaná helyesnek, ha a négy éve folyó veresegyházi modellkísérlet tapasztalatairól átfogó és konkrét pénzügyi öszszegzés készülne. (E rendszerben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár - OEP - fejkvóta alapján finanszírozza a szolgáltatásszervezők által irányított gyógyítást. Kiderült, hogy a házi- és szakrendelői orvosok érdekeltségének bevezetésével jelentős megtakarítást értek el.)

Ajkay nemzetközi példákra hivatkozva állítja: ha több éven keresztül abban teszik érdekeltté az orvoscsoportokat, hogy minél kisebb költséggel lássák el a betegeiket, azok hosszabb távon súlyos szövődményekkel kerülnek kórházba, ami jelentős kiadást okoz a biztosítónak.

Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke szerencsétlennek tartja a megarendszerek (ennek tartja az egészségügyet is) gyors változtatását. Ari Lajos szerint az elmúlt évtizedek bizonyítják, hogy konszenzus nélkül nincs reform az ágazatban, ezt szolgálhatja a tervezett nemzeti kerekasztal összehívása. Az EGVE ez év közepéig szakmai adatokkal alátámasztott anyagot készít a magyar egészségügy rendszeréről a döntéshozóknak.

Elképzelhető, hogy sok az úgynevezett aktív kórházi ágy, de tény, hogy kevés az ápolási és krónikus betegek gondozására szolgáló osztály, elégtelen a szociális otthoni férőhely, és nem épült ki a betegek otthoni ápolásának rendszere - állítja Horváth Zoltán, a Baranya Megyei Kórház főigazgatója, az MKSZ elnökségi tagja. Érdeklődésünkre elmondta, hogy a májustól bevezetendő finanszírozási rendszer 4-7 százalékos forráskivonást okoz a kórházaknak. Enyhítené gondjaikat, ha a tervezett 120 ezer forint helyett 124 ezer lenne az egy esetre jutó országos alapdíj, amire akkor lenne esély, ha az első félévi teljesítményeik a bázisidőszakhoz képest csökkennének. Ennek valószínűsége azonban kicsi, hiszen az OEP a teljesítményeik alapját az említett időszak 98 százalékában határozta meg.