Minden hetedik állampolgár adós

Kiugróan sikeres évet zártak a hazai hitelintézetek. Ezt tükrözi a Gfk piackutató legfrissebb összesítése is, amely szerint 2003 őszén már a magyar lakosság közel 14 százaléka tartozott a bankok adósai közé, szemben a 2002 végén számon tartott alig kilenc százalékkal - írja a Népszabadság. Ugrásszerűen, kilenc hónap alatt mintegy ötven százalékkal szaporodott tehát azok száma, akik valamilyen kölcsönt törlesztettek. A növekedés szakemberek szerint elsősorban a tavalyi lakáshitel-felvételi rohamnak volt köszönhető.



A hitelt felvevők kilencszázalékos arányával 2002-ben Magyarország még Csehországgal és Lengyelországgal vetekedett, alaposan lemaradva a régió élbolyától: Ausztriában akkor a lakosság 18 százaléka, Szlovéniában pedig 20 százaléka törlesztett valamilyen kölcsönt. Joggal feltételezhetjük - mondják a szakemberek -, hogy 2003-ban a magyar bankok hitelállománya a régió más országaival összevetve is kimagasló ütemben bővült, így a lakosság adósságait tekintve tavaly már előrébb kerülhetett Magyarország a térség "ranglistáján".



A hitelfelvételi kedvvel együtt a banki ügyfelek száma is nőtt, 2003 őszére arányuk elérte a 68 százalékot. Száz emberből tehát 68-nak van kapcsolata hitelintézettel. Ez azért figyelemre méltó, mert az előző években még stagnálást, illetve időnként visszaesést mutattak a statisztikák. Összehasonlításképpen: Ausztriában ez az arány 97, Szlovéniában 99 százalék volt 2002-ben.



Az már a 2002-es, regionális összevetésből is kiderül, hogy a magyar fiatalok között kifejezetten népszerű a bankhasználat. Míg a teljes lakosságon belül Horvátországban például százból 86, Szlovéniában 87 embernek van folyószámlája, Magyarországon 2002-ben 55-nek volt. A 15-19 éveseknél viszont már fordított a sorrend: a horvát fiatalok 24, a szlovének 22, a magyaroknak viszont 32 százaléka tart fenn bankszámlát.



Magyarországra nézve viszonylag kedvező a banki szolgáltatások igénybevételének aránya a 20-39 éves korosztályban, az idősebbek viszont jóval kevésbé barátkoztak meg a hitelintézetekkel, mint a térség sok más államában: a hatvan év felettiek között nagyjából harmadannyian használnak folyószámlát, mint Horvátországban vagy Szlovéniában. A jelentős különbséget azonban az is magyarázza, hogy e két utóbbi országban a nyugdíjakat nem a postás viszi ki, hanem folyószámlára utalja a társadalombiztosítás.(Népszabadság)



Magyarország a lakosság banki megtakarításait tekintve is a középmezőnybe tartozik - az élbolyt a csehek, a szlovének és a szlovákok alkotják. Ezekben az országokban a nálunk lassan divatjamúlt takarékbetétkönyvek is igen népszerűek: gyakorlatilag minden második ember spórol ilyen módon. Ausztriában pedig száz emberből csaknem nyolcvannak van takarékbetétkönyve. Itthon ez az arány már a húsz százalékot is alig haladja meg.