Mit javasol az ÁSZ a miniszterelnöknek?

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elkészítette javaslatait az ez évi költségvetési kiadások csökkentésére, a dokumentumot eljuttatták Medgyessy Péter miniszterelnöknek.

A miniszterelnök azután kérte fel az Állami Számvevőszéket a tanulmány összeállítására, hogy január elején Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter bejelentette: a költségvetési kiadásokat összesen 155 milliárd forinttal kell csökkenteni ahhoz, hogy az államháztartás ez évi hiánya ne haladja meg a GDP 4,6 százalékát.

Az ÁSZ javaslatai nem csak a kiadácsökkentésre vonatkoznak, az ellenőrző szervezet arra is felhívja a miniszterelnök figyelmét, hogy felül kell vizsgálni a költségvetési gazdálkodás és tervezés egészét és az államháztartási rendszer működését.

Az ÁSZ 24 oldalas véleményében kérdésesnek nevezi, hogy a kormány megítélése szerint miért célszerűbb a kiadáscsökkentő lépéseket csomagformájában, néhány fontos területre koncentrálni, a költségvetési törvény átfogó újragondolása, vagy egy pótköltségvetés benyújtása helyett.

Megemlíti azt is: nincs információ arról, hogy az idei költségvetés kockázatosnak ítélt fő bevételi előirányzatai teljesíthetőségének érdekében milyen kormányzati intézkedések történtek. Amennyiben ilyenekre nem került sor, úgy a számítások pontosítására, és a bevételi terv teljesítését segítő cselekvési program meghatározására van szükség a számvevők szerint. Az ÁSZ magas kockázatúnak tartja a társasági, a fogyasztási, illetve a regisztrációs adó tervezett növekményét és kockázatosnak minősíti az áfa és a játékadó előirányzatának teljesülését.

Az ÁSZ indokoltnak tartaná az államadósság portfóliójának soronkívüli áttekintését abban az esetben, ha a kormány kritikusnak értékeli az állami költségvetés egyensúlyi helyzetét.

A javaslatok első részének végrehajtása az ÁSZ szerint már az idén, illetve középtávon jelentős megtakarításokhoz vezethetnek. Ebben a fejezetben hívják fel a figyelmet arra, hogy a központi költségvetési intézményrendszer szűkítése érdekében tett lépések az ÁSZ megállapítása szerint sok esetben nem érték el céljukat. Esetenként az átalakítások, alapítványok, társaságok létrehozása többletköltséggel járt.

Az ÁSZ sürgeti a költségvetés alapját biztosító makrogazdasági tervezés jelenleg alkalmazott módszereinek újbóli átgondolását. Hozzáteszik: az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy ezen a téren nem történt érdemi előrelépés.

Az ÁSZ emlékeztet arra, hogy a privatizáció eredményeként jelentősen leszűkült az ÁPV Rt.-nél lévő állami tulajdonú gazdaságok köre. Ugyanakkor gomba módra szaporodtak a minisztériumok, az állam tulajdonában lévő gazdasági társaságok. E kör évente mintegy 85 milliárd forintos költségvetési támogatásban részesül, kizárólag állami feladatot lát el, minisztériumi irányítás alatt áll és számláit kereskedelmi bankok vezetik. Az ÁSZ véleménye szerint első lépésként a társaságok kincstári rendszerbe vonásával, az állami feladatok vállalkozásba adási eljárásrendjének újragondolásával és számuk radikális csökkentésével számottevő megtakarítás érhető el.

A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával és elszámolásával az ÁSZ szerint komoly gondok vannak, ezért szükségesnek tartják a belső ellenőrzés erősítését és az előirányzatok megalapozottságának növelését.

Az önkormányzati gazdálkodással összefüggésben új szabályrendszer kidolgozását sürgetik, amely a központi költségvetésből származó, pályázati úton igénybe vehető támogatási keretösszegek rugalmasabb felhasználását teszi lehetővé. Az ÁSZ - ahogyan korábban is - kezdeményezi az önkormányzati, illetve a közbeszerzési törvény módosítását.

Az ÁSZ bírálja a fűnyíróelvű létszámleépítéseket, amelyeknek komolyabb megtakarítást eredményező hatása nem lehetett. Javasolják, hogy objektív funkció és feladatelemzéssel tárják fel a kormányzati és a hatáskörében működő közintézményi struktúrában a párhuzamosságokat.

Az ÁSZ tapasztalatai szerint a normatív létszám megtakarítási intézkedések hatására az utóbbi hónapokban jelentősen növekszik az állami tulajdoni többségű gazdálkodó szervezetek száma.

Javasolják a programfinanszírozással, vagy egyéb módon kiváltható költségvetési és más források alapszerű kezelésének megszüntetését, és ezáltal az elkülönített állami pénzalapok számának csökkentését.(MTI)