BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Most érdemes nyugdíjba menni

A két évvel ezelőtti nagy béremelések hatására közel 20 százalékkal nagyobb kezdő nyugdíjjal indulhatnak az idén nyugdíjba vonulók 2003-hoz képest. A korábban megállapított nyugdíjak ugyanakkor csak 6,3 százalékkal emelkedtek januárban.

Számításaink szerint 2004 az elmúlt tíz év harmadik legjobb választása a nyugdíjba vonuláshoz. A tavalyinál ugyanis közel 20 százalékkal nagyobb összegben számítják be az elmúlt években szerzett keresetet a kezdő nyugdíj meghatározásakor. A nyugdíj-megállapítás szabályai évről évre más valorizációt alkalmaznak, így nem mindegy, hogy éppen melyik esztendőben döntünk a nyugdíjaztatás mellett.

Voltak évek, amikor jól jártak a nyugdíjba vonulók (1996, 1999), s amikor rosszabul (1997, 2002).

A kezdő nyugdíj összegét bonyolult szabályok szerint határozzák meg. A számítás menete szerint az 1988-tól szerzett nettó jövedelmeket egy évre, a nyugállományba vonulás előtti másodikra kell átváltani, úgy, hogy a valorizációs ráta az országos nettó átlagkereset növekedése függvényében változik. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság ebből határozza meg az illető havi átlagkeresetét. Ez, s a szolgálati évek száma alapján dől el a nyugdíj összege.

Ám nem lehet korlátlanul magas kezdő nyugdíjat sem szerezni. A kiszámolt havi keresetet ugyanis egy bizonyos határ - az idén 128 ezer forint - felett csak csökkenő mértékben veszik figyelembe. Így akinek 150 ezer forintra jön ki az átlagjövedelme, annál a 128 és 146 ezer forint közötti résznek a kilencven százalékát, a 146 és 150 ezer forint közötti résznek pedig 80 százalékát veszik figyelembe. Ez a degresszió, amely szintén évente változik, meghatározott szabályok szerint.

Az, hogy egy adott évben érdemes-e nyugdíjba menni, annak is függvénye, hogy mennyi a nyugdíjemelés. A tárgyévben nyugállományba vonulók ugyanis a tárgyévi emelésből nem részesülnek, csak azok, akik az előző esztendőben, vagy korábban mentek el. Az utóbbi években azonban a megállapítási szabály javulása általában meghaladja az emelés mértékét. Ennek oka a valorizáció javulása mellett az is, hogy a degresszió jobban enyhül, mint az átlagos bérnövekedés, ami elsősorban a magas jövedelműeket érinti kedvezően.

Nem kell elfelejtkezni a tavalytól fokozatosan bevezetendő 13. havi nyugdíj hatásáról sem. A múlt évben a havi nyugdíj egynegyedét kapták a nyugdíjasok, az idén a felét, 2005-ben a háromnegyedét, 2006-ban pedig már a teljes havi összeget. Ez a bevezetés négy esztendejében évente mintegy 2 százalékos többlet-nyugdíjemelésnek felel meg, de az adott évben nyugdíjba vonulók csak a következő esztendőtől jogosultak erre a juttatásra.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.