Mozgalmas volt az év vége

Rendkívül mozgalmas december áll mögöttünk. A legnagyobb figyelmet kiváltó események természetesen a pénzpiacokon történtek. A forint árfolyama november végén, december elején jelentősen gyengült, rendkívül hektikusan ingadozott, és nem lehetett kizárni egy nagyobb árfolyamkrízist sem. A kialakult helyzetet nem kifejezetten spekulációs támadás okozta. Az érdeklődés általános hiánya mellett a gyengüléshez elegendőnek bizonyult október végén egy szereplő eladása, ami aztán beindította a "stoplossokat".

A kormány felismerte, hogy az év végi türelmi állapot ideiglenes lehet, a következő esztendő elején hagyományosan megnövekvő pénzpiaci aktivitás mellett már komoly gondba kerülhet a forint. Legfontosabb lépésként jelentős szigorításokat vezetett be a lakáshitelezés körében. Az alacsonyabb támogatás a kamatterhek növekedését jelenti az új szerződések esetében, a használt lakásoknál további lépésként 5 millió forintra csökkentették a felvehető kölcsön mértékét. A 2004-es költségvetés 3,8 százalékos GDP-arányos hiánytervének megvalósítása érdekében további elő-

irányzatok zárolását is bejelentette a kormány. A fenti intézkedések hatására erősödött a forint, láthatóan nyugodtabbak lettek a pénzpiaci szereplők.

A kormánydöntés nem titkolt célja, hogy visszafogja a gazdaság finanszírozási igényét, így az ország külső egyensúlyi pozícióját javítsa. Figyelembe véve, hogy a vállalati szektor beruházási aktivitása (és ezzel importigénye) a külső konjunktúra magára találásával növekszik, csupán a másik két nagy szektortól, a háztartásoktól és magától az államháztartástól remélheti a kormány a helyzet jobbra fordulását. Ebből a szempontból a lakástámogatások visszafogása

ideális döntésnek tűnik, hiszen egyszerre kapcsolja ki a költségvetésben ketyegő (igaz, jövőre még biztosan nem robbanó) "időzített bombát", és fogja viszsza a lakosság eladósodási kedvét. Így aztán a kormány megmenekülni látszik egy erősebb költségvetési megszorítástól, hiszen a döntésnek direkt hatása van a másik szektor finanszírozási képességére.

Felmerül a kérdés: Vajon ha a lakosság elsődlegesen a jövőben várható jövedelmétől teszi függővé fogyasztását, megtakarítását, megváltoztatja-e ez irányú magatartását a hitelkondíciók megváltozása miatt? Ha ránézünk a 30 százalékos teljes hiteldíjmutatókkal arató áruhitelekre, meglehetősen elbizonytalanodhatunk. Azok, akik előtt esetlegesen bezárult a lakásvásárlás lehetőségének kapuja, vajon jövedelmükkel ezután a bankba, értékpapírpiacra rohannak-e, vagy ha már úgyis elköltésre szánták, gépjármű- és áruhitelek törlesztésére fordítják? A kormány ezzel az eszközzel aligha korlátozta olyan mértékben a vásárlási, eladósodási lehetőségeket, hogy az a lakosságot jelentős többletmegtakarításra ösztönözze. Így tehát nem kizárt, hogy a következő esztendőben a kormány további intézkedésekre kényszerül.

A harmadik negyedévben 0,8 százalékkal növekedett a GDP az előző negyedévhez képest, ami azt bizonyítja, hogy gyorsul a magyar gazdaság. Termelési oldalon az ipar jó teljesítménye magyarázhatja a GDP magasabb növekedését, felhasználási oldalon pedig az export-import olló záródásában nyilvánul meg a korábbinál nagyobb növekedési ütem. Az egy évvel korábbi szinthez képest 4,4 százalékkal volt magasabb az állóeszköz-felhalmozási tevékenység. Külön örvendetes, hogy a kapacitások a feldolgozóiparban bővültek látványosan: itt 26,7 százalékos dinamikát mért a KSH.

A kedvező növekedési adatok és a bejelentett kormányzati intézkedések ellenére azonban továbbra is megfigyelhető némi bizonytalanság a pénzpiacokon. Ennek alapvetően az az oka, hogy azok a gazdasági tényezők, melyek a zűrzavaros piaci helyzethez hozzájárultak, még mindig fennállnak. Igaz ugyan, hogy októberben "összeért" az áruk export- és importdinamikája, de a folyó fizetési mér-

leg hiánya tovább növekedett.

Ugyanígy csupán a korábbinál biztatóbb kilátásokról lehet beszámolni a költségvetés alakulásának esetében is, jelentősebb derűlátásra okot adó adatok azonban még itt sem láthatók. (Ráadásul a Pénzügyminisztérium az eredeti 4,5 százalékról - többszörös korrekciót követően - már 5,2-re emelte a GDP-arányos hiányra vonatkozó várakozását, és az idei hiány a 2004-ben esedékes zárszámadásig még tovább hízhat.)

Mindkét esetben a jövő év első hónapjai lehetnek kiemelt jelentőségűek, amikor statisztikai szempontból zárul a 2003-as év, illetve kiderül, milyen lesz az új esztendő nyitánya. A fizetési mérleg helyzete nem csupán a kockázati megítélés szempontjából fontos: a gazdaság finanszírozási igényének azért is csökkennie kell, mert a külföld könnyen találhatja úgy (erre példa az elmúlt hetek viharos fejleményei is), hogy portfóliójában túl nagy súlya van hazánknak. Ez elsősorban az államháztartási pozícióra vonatkoztatva fontos. Óvatosságra int a novemberi inflációs meglepetés is. Éppen ezért a jegybank nem is csökkentette a válság idején 12,5 százalékra emelt kamatszintet. (MI)