Elsősorban a mobilpiac dinamikus növekedésének köszönhetően jelentős fejlődés tapasztalható a májusban az Európai Unióhoz csatlakozó országok távközlési piacán - állapítja meg az IBM felmérése. Kedvezőtlen tényező azonban, hogy az új belépők egy részénél még mindig nem alakult ki valós piaci verseny a vezetékes szolgáltatók körében.

A távközlési piac volumene a 2004. május elsején az Európai Unióhoz csatlakozó tíz országban és a három tagjelölt államban a 2001-es 25 milliárd euróról 2002-ben 30,26 milliárdra nőtt - derül ki az IBM legújabb, az Európai Bizottság számára készített tanulmányából. A jelentős növekedés hátterében elsősorban a mobilpiac dinamikus fejlődése áll. Ugyanakkor a távközlési piacon a verseny további élénkülését hátráltatja, hogy a csatlakozó országok közül hétben még mindig meghatározó mértékű részvénycsomagot birtokol az állam a legnagyobb vezetékes szolgáltatóban. Ráadásul több államban még nem valósult meg a teljes piacnyitás egyes szegmensekben, és a folyamat lassúnak tűnik, annak ellenére, hogy elvileg valamennyi csatlakozó és tagjelölt állam - Törökország kivételével - már liberalizálta távközlési piacát és 2004. május elsejéig a területet érintő szabályozásukat összhangba kell hozniuk az EU-előírásokkal.

A csatlakozó országokban azonban a távközlési piac felszabadítása más fejlettségi szinten következett be, mint tőlük nyugatra, és ez elsősorban a vezetékes szolgáltatókat sodorta nehéz helyzetbe. Míg Nyugat-Európában a liberalizáció elsősorban a hagyományos szolgáltatók közötti versenyt segítette és a piac felszabadításakor a vezetékes lefedettség messze meghaladta az 50 százalékot, addig a kelet-európai országokban a piac megnyitása egybeesett a mobilszolgáltatók megjelenésével. Ez azt eredményezte, hogy az amúgy is alacsonyabb vezetékes lefedettség nem tudott tovább bővülni, hiszen az új előfizetők már inkább a mobiltelefont választották, sőt, a régi vezetékes előfizetők egy része is felmondta előfizetését, és átpártolt a mobilszolgáltatókhoz.

Az Európai Unióban a vezetékes szolgáltatók az internet terjedésével, az ebből származó bevételek növekedésével ki tudták védeni a mobilszolgáltatók versenyét, és pótolni tudták az elvesztett hívásdíjbevételeket, míg Kelet-Európában az alacsony internetlefedettség miatt erre nem volt lehetőségük a szolgáltatóknak, hiszen például Magyarország a világháló elterjedtségét tekintve 26 százalékkal marad el az EU-átlagtól. Jól szemlélteti a problémát az is, hogy míg Németországban az elmúlt két évben a vezetékes szolgáltatók forgalma 45 százalékkal nőtt, addig a kelet-közép-európai országokban minimális volt ez a fejlődés, részben az alacsony internetlefedettség, részben a mobilszolgáltatók versenye miatt.