Tovább tárgyal a kormány a közszféra béreiről

Várhatóan csütörtökön ülnek újra asztalhoz a kormány és a szakszervezetek által felállított sztrájkbizottság képviselői, hogy tárgyaljanak a közszférában dolgozó 700-800 ezer munkavállaló idei béremeléséről.

"A korábbi megállapodás szerint 8-án folytatódik a tárgyalás" - mondta, hozzátéve: legkorábban szerdán délután, vagy csütörtökön reggel kapják kézhez a harmadik ilyen tanácskozás alapjául szolgáló dokumentumot a kormánytól.

A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a négy konföderációba tömörült 23 szervezetből alakult országos közszolgálati sztrájkbizottság delegáltjai már két alkalommal asztalhoz ültek a kormány képviselőivel, de mindeddig nem tudtak kompromisszumra jutni a béremelés kérdésében.

Szabó Endre úgy látja, a csütörtöki találkozón eldől, érdemes- e egyáltalán tovább tárgyalni a megállapodásról.

Közlése szerint, ha nem tudnak egyetértésre jutni, a sztrájkbizottságnak döntenie kell arról, "mitévő legyen, (...), hirdetünk-e figyelmeztető sztrájkot".

"Megállapodni szeretnénk, és nem sztrájkolni, (...) törekvésünk az, hogy legyen egy elfogadható, kompromisszumon nyugvó megállapodás" - hívta fel a figyelmet.

Szólt arról is, hogy a szakszervezetek felmérést készíttettek a közszférában dolgozók körében a sztrájkhajlandóságról. "Ez a felmérés nagyjából azt mutatta, hogy van hajlandóság (...), az érintettek többsége késznek mutatkozik egy ilyen jellegű megmozdulásra" - mondta a sztrájkbizottság szóvivője, hozzátéve, ez területenként eltérő mértékű.

Megjegyezte: az intenzív osztályokon vagy a sürgősségi ellátásban nem lehet sztrájkolni, de az iskolákban a gyerekeket sem lehet magukra hagyni.

"Mi elmentünk addig a pontig, amíg egyáltalán elmehettünk, sőt van olyan vélemény is, hogy talán túl nagy kompromisszumot tettünk a 6 százalékkal, (...), nekünk nincs hova visszavonulnunk" - mondta, utalva arra, hogy a tárgyalások kezdetén még 10 százalékos növekményt kértek.

Álláspontja szerint a kormánynak az inflációval megegyező mértékű béremelést egyrészt jogilag kellene garantálnia, másrészt biztosítani kellene ennek pénzügyi feltételrendszerét is.

Szabó Endre emlékeztetett arra, hogy a szakszervezetek képviselői továbbra is ragaszkodnak a 6 százalékos, jogilag garantált béremeléshez. Korábban már kérték: a kormány jelölje meg a költségvetésben a közszféra béremelésének fedezetét.

A kormány álláspontja ezzel szemben az, hogy az önkormányzatok és a központi költségvetési szervek rendelkeznek a jövő évi 6 százalékos béremelés fedezetével, így a keresetnövekedést a szakszervezeteknek elsősorban a helyi és az ágazati érdekegyeztetés keretei között kellene érvényesíteniük.

Vadász János, a közszolgálati reformért felelős kormánymegbízott az MTI-nek korábban elmondta, hogy a parlament 45 milliárd forintos többlettámogatást szavazott meg a munkaadók részére.

Míg tehát a kormány a munkaadókon keresztül kívánja biztosítani a 6 százalékos növekmény fedezetét, addig a szakszervezetek központilag garantált, a bérrendszerbe beépített állami forrásokat tartanának szükségesnek ahhoz, hogy - mint Szabó Endre korábban rámutatott - "az emberekhez eljusson a pénz".

Az országos közszolgálati sztrájkbizottságot november 25-én alakította meg a négy konföderációba tömörült 23 szakszervezet azután, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács november 18-i ülésén nem született megállapodás a közszféra 2004. évi béreiről.

Ezt követően december 3-án és 10-én ültek asztalhoz a kormány képviselői Csizmár Gábor munkaügyi és Veres János pénzügyi államtitkár vezetésével a szakszervezeti delegáltakkal, Szabó Endrével, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnökével, Vígh Lászlóval, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnökével, Kerpen Gáborral a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának alelnökével, valamint Baskiné Lipka Gabriellával, az MSZOSZ Közszféra Részszövetsége alelnökével. (MTI)