Az iraki szerepvállalás és az önálló európai katonai parancsnokság kérdése miatt egyaránt megosztott NATO élén kellene a szerv összetartozását megerősítenie a tegnap hivatalát elfoglaló Jaap de Hoop Scheffer főtitkárnak. A politikus-diplomatát - aki korában repülőtiszt volt, legutóbb pedig holland külügyminiszterként vált ismertté - az elemzők többsége képesnek tartja arra, hogy megfelelően artikulálja és érvényesítse a szövetségen belül az európai szempontokat.

Mint az EUobserver emlékeztet, Scheffer számára a legnagyobb kihívást az afganisztáni stabilizációs feladat sikerre vitele jelenti, mert ez az első komolyabb küldetés, amelyet a szervezet a hagyományos érdekkörén kívül igyekszik teljesíteni. Legkésőbb azonban a szövetség júniusi, isztambuli csúcstalálkozóján azt a kérdést is döntésre kell vinnie, hogy a NATO részt vegyen-e az iraki rendezésben, amire az amerikai külügyminiszter már korábban felkérte a szervezetet.

Az új főtitkár a tegnapi hivatalba lépésekor a Netzeitung szerint "lehetségesnek" mondta az intézményes szerepvállalást, ennek előkészítése azonban fölöttébb kényes feladat lesz számára, mert Wim Duisenberg, az EKB korábbi elnöke például azzal vádolta, hogy fenntartások nélkül követi az amerikaiakat. Más vélemények szerint azonban nem tekinthető Washington emberének, mert például nem írta alá a brit-spanyol kezdeményezésre a "nyolcak" által tavaly megfogalmazott, Irak ügyében Amerikát támogató nyilatkozatot.

A BBC Scheffer kiemelt feladatának minősítette a fegyverkezési kiadásoknak a tagálla-

mokkal való megemeltetését. A brit csatorna szerint akut hiány alakult ki a hadianyagokkal való ellátottságban, mert a meglévő kapacitások és készletek jelentős hányadát leköti az afganisztáni szerepvállalás. Az EU és az USA közötti egyensúlyteremtés mellett az új főtitkárnak le kell vezényelnie a szervezet újabb kibővítését, mert a júniusi csúcstalálkozón válik taggá Észt-, Lettország, Litvánia, Bulgária, Románia, Szlovákia és Szlovénia. (VG)