Újabb forduló a foglalkoztatásról

Amennyiben gyenge, véletlenszerű és utólagos marad az oktatás és a munkaerőpiac kapcsolata, lassú lesz a képzési szerkezet átalakításának folyamata, csökkenő kínálat mellett a kereslet és a kínálat közötti szakadék is növekedhet - olvasható "A munkaerő-piaci helyzet várható alakulása. Javaslat a foglalkoztatást elősegítő és a munkaerő képzettségét javító intézkedésekre" címet viselő, a munkaügyi tárca által előkészített dokumentumban. A következő évekre vonatkozó kormányzati foglalkoztatáspolitikai koncepciót első olvasatban decemberben vitatta meg az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT). A felek ott ismertetett észrevételei alapján elkészült az újabb munkaanyag, amelyről holnap tárgyalnak a tanácsban.

A munkaadói oldalon úgy ítélik meg, a kormányzat zömmel figyelembe vette észrevételeiket. Ennek következtében került ki a szövegből az a felvetés, amelynek értelmében újragondolták volna a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) fokozatos csökkentésére vonatkozó terveket. A munkaadók azért nem tartják szükségesnek ezt, mert már megszületett a megállapodás az eho 2006-os megszüntetéséről is. Az oldal változatlanul hangoztatja, hogy szükség van a százalékos társadalombiztosítási járulék, az iparűzési adó és az áfakulcsok csökkentésére is.

A gazdasági szereplők kezdeményezésére tér ki az új tervezet arra, hogy az ágazati-szakágazati munkaerő-problémák felmérésekor célszerű együttműködni a Versenyképességi Tanácsban részt vevő gazdasági szakemberekkel, érdek-képviseleti szervezetekkel. Azt ugyanakkor nem sikerült elérniük a munkaadóknak, hogy kerüljön le a napirendről a 38 órás munkahét bevezetésére vonatkozó tárgyalások megkezdése. Ezt a szakszervezetek szorgalmazzák igen határozott formában. A munkaadói oldal egyébként alapjaiban elfogadhatónak tartja a koncepciót.

A javaslatcsomagból egyebek mellett kiderül: a kormányzat attól tart, az EU jelenlegi államai arra törekedhetnek majd, hogy saját nem teljesülő foglalkoztatási céljaikért nagyrészt a csatlakozó országokra hárítsák a felelősséget. Az előterjesztés szerint lényeges gond, hogy bár javult a munkavállalói korú népesség iskolázottság szerinti összetétele, mégis növekvő feszültséget jelent a megfelelő szakképzettségű munkaerő hiánya. A jelenlegi képzési rendszer "korlátozza versenyképességünk, gazdaságunk növekedését" - fogalmaz a dokumentum.

A koncepció központi célnak tekinti a legális, bejelentett foglalkoztatás növelését, amelynek jegyében - többek között - "elemezni kell, hogy a jelenlegi adómértékek, a kedvezmények rendszere és megoszlása milyen hatással van a foglalkoztatásra, meg kell vizsgálni, hogyan mérsékelhetők a foglalkoztatás munkáltatói terhei".