BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Újságírók gúzsba kötve

Szakmai szervezetek szerint ellehetetlenítheti a pénzügyi újságírást a piaci visszaélések ellen hozott EU-direktíva. Magyar tollforgatók szerint a paragrafusoknál hatékonyabb eszköz a szakma önkontrollja.

Tucatnyi újságíró- és kiadói szövetség, továbbá neves lapok és hírügynökségek vezetői a napokban közös levélben kérték Frits Bolkesteint, az EU belső

piaci biztosát: módosítsa az idén október 12-én hatályba lépő direktívát, mert az oda vezethet, hogy - a befektetők kárára - megakadályozza a pénzügyi piacokról való tudósítást.

A problémát főként a direktívához tavaly december végén alkotott végrehajtási rendelet okozza - magyarázta lapunknak Renate Schröder, az Európai Újságírók Szövetsége (EFJ) illetékes igazgatója, aki szerint különösen aggályos a források, informátorok pontos megnevezésének követelménye. A direktíva a források nevesítésén túl azt is előírja, hogy a szerzőnek (legyen szó piaci elemzőről, befektetési tanácsadóról, vagy más, a befektetők döntéseit befolyásoló szerzőről, tehát például újságíróról) jeleznie kell, ha valamely informátor hitelessége kérdéses, és közölnie szükséges az értesülés megszerzésének módját is. A befektetési döntés alapjául szolgáló cikkek szerzőit nevesíteni kell, és kötelező nyilvánossá tenni az adott vállalattal, értékpapírral kapcsolatos személyes érdekeltségeiket, hogy az olvasó annak fényében tudja mérlegelni az írásokat.

Francisco Balsemano, az Európai Kiadók Tanácsa (EPC) elnöke rámutat: Frits Bolkestein korábban ígéretet tett arra, hogy csak a részvényvásárlási tippeket közlő újságírókra vonatkoznak majd ezek a szigorú szabályok. A "befektetési döntéseknek" a végrehajtási rendeletben szereplő megfogalmazása azonban olyan tág, hogy abba lényegében valamenynyi, vállalatokra vagy általában pénzügyekre vonatkozó elemzés, cikk, publicisztika beleérthető. Csak azokban a tagállamokban kap felmentést a média a tanácsadókra vonatkozó előírások alól, ahol a szakma "azzal megegyező hatású" önszabályozást érvényesít. Az EPC jogi szakértői szerint mindez több uniós és emberi jogi szerződést is sért - előbbiek például előírják, hogy a média tartalmi szabályozása a tagállamok hatáskörébe tartozik -, és végső hatása az lesz, hogy a befektetők a jövőben kevesebb információhoz jutnak hozzá, ami éppen ellentétes a törvényalkotó szándékával.

A szakma tiltakozása dacára valószínűnek látszik, hogy a direktíva októbertől hatályba lép, így ekkortól a magyarországi jogszabályokat is ahhoz kell majd igazítani. A Frits Bolkesteinnek küldött levélre a biztos szóvivője a Le Monde szerint azt válaszolta: megértik a média aggodalmait, ám azokat a jogszabály véglegesítése során már figyelembe vették. Az EPC jelezte: kész az Európai Bíróság elé vinni az ügyet - ez azonban megfigyelők szerint már csak azért is kétes erejű eszköz, mert az eljárás akár 5-6 évig is eltarthat.

Szakmai szervezetek szerint ellehetetlenítheti a pénzügyi újságírást a piaci visszaélések ellen hozott EU-direktíva. Magyar tollforgatók szerint a paragrafusoknál hatékonyabb eszköz a szakma önkontrollja.

Takács Gábor

-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek