Az EU- és a tagjelölt országok polgárai a korrupciót tartják a csalás legnyugtalanítóbb formájának - derül ki az Eurobarometer legfrissebb felméréséből. A megkérdezettek inkább a nemzeti/helyi kormányzatuk és intézményeik, mint az uniós szervek stiklijei miatt aggódnak. Az EU és költségvetésének megkárosítása a megkérdezettek mindössze 19 százalékát nyugtalanítja az unióban, bár 59 százalékuk nem ért egyet azzal az állítással, hogy ilyesmi csak nagyon ritkán történhet meg.

A tagjelölt országok polgárait a felmérésben szereplő valamennyi bűncselekmény jobban izgatja, mint a jelenlegi tagokét; érdekes módon még az euróbankjegyek és -érmék hamisítása miatt is többet fáj a fejük. Az EU-ban a válaszadók 27, azon kívül pedig 22 százaléka véli úgy, hogy az unió sérelmére elkövetett csalás más országban gyakoribb, mint az övében. Ezt a fajta bűncselekményt az uniós polgárok 80 százaléka ítéli károsnak a becsületes emberekre, illetve a nemzeti gazdaságra nézve. A tagjelölt országokban ilyen összefüggéseket több mint tíz százalékkal kevesebben találnak.

Az EU válaszadóinak 18 százaléka elsősorban a rendőrségben, 14 százaléka a jogrendszerben, 10 százaléka pedig a vámhatóságban bízik az unió és költségvetése sérelmére elkövetett csalás elleni harcban. A tagjelöltekben leginkább magára az EU-ra és a nemzeti kormányra számítanak ezen a területen, de az emberek hét százaléka a médiát is a csalás elleni küzdelem hatékony eszközének tartja. Az EU-ban a megkérdezettek 10, a tagjelöltekben pedig 14 százaléka senkiben sem bízik. A tizenötökben a válaszadók 24 százaléka elismeri, hogy kormánya hatékonyan küzd az EU- és költségvetése megkárosítása ellen, az uniós intézmények pedig 21 százalék szerint végeznek jó munkát ezen a téren.