Dacára annak, hogy a magyarok és a szlovákok egymás szomszédságában élnek és vállalkoznak, vannak olyan specifikumai az ottani üzleti életnek (is), amelyeket figyelembe véve érdemes megpróbálkozniuk a magyaroknak a szlovák piacon. Az erre vonatkozó tapasztalatokat az ITDH pozsonyi kereskedelmi szolgálati irodájának munkatársai szedték csokorba. Ebből kínálunk most ízelítőt.
Személyes megjelenés A rendkívül széles skálán mozgó üzleti, a szétesett vállalatközi kapcsolatok és a keresleti, illetve kínálati oldal gyors változása miatt kiemelt fontosságú az üzleti kapcsolatokban a közelség ellenére a kommunikáció és a pr-tevékenység. Ezért a szlovák piac ismerői nagy jelentőséget tulajdonítanak az egynapos kiutazással megoldható koncentrált piaci megjelenésnek, olyanoknak, mint a cél- és partnerorientált üzletember-találkozókon, vásári infostandon való részvétel.
Értékesítési csatornák Szlovákia önállóságát követően újraalakultak a kis-, a nagy-, valamint a külkereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások, melyek jellemzően összekapcsolják a kis-, nagy- és külkereskedelmi, valamint a termelői export-, illetve felhasználói importtevékenységet. Az áruházi láncok ellátására létrehozott nagykereskedelmi vállalatok hiánya különösen érzékenyen érinti a magyar élelmiszer- és mezőgazdasági exportot. Ennek oka a tapasztalatok szerint, hogy hiányzik a folyamatos, jelentős volumenű, megfelelő logisztikai bázissal rendelkező, magyar érdekeltségű, magyar árukat szélesebb választékban, nagyobb volumenben, közös marketingbevezetéssel forgalmazó vállalat, s a konkurens szállítók tulajdonában lévő cégek nem érdekeltek a magyar termékek forgalmazásában.
Az üzleti élet szabályozása A magyartól eltérően a kereskedelmi kapcsolatokat a kereskedelmi (vállalkozók jogi állása, társaságok, verseny, bíróságok, kereskedelmi szerződések feltételei) és a polgári törvénykönyv (szerződéskötés, -módosítás) szabályozza.
Ügyletek előkészítése A személyes kapcsolatok dominálnak. A törvényi szabályozás szigorodásával (tisztségviselők felelőssége, kötelezettségbehajtás szigorodása) az üzleti kockázat a magyarhoz közelít, bár ma még annál nagyobb. Ezért fontos a jogosultságok, cégkivonatok ellenőrzése, bonitásvizsgálat, szerződések formai előírásainak betartása.
Szerződéskötés Az írásos részleteknek a szlovák üzleti körök nem tulajdonítanak nagy jelentőséget, a nemzetközi szerződésminták kevésbé elterjedtek.
Üzleti nyelv A tárgyalások és a szerződéskötés nyelve általában szlovák, ritkábban a német vagy az angol.
Szállítási kockázat Célszerű megfelelő garanciát kérni.
Kereskedelmi viták rendezése Eddig alapvetően a szlovák jogrend alkalmazásához ragaszkodtak, a nemzetközi kereskedelmi kamara döntőbíróságainak eljárásával szemben. Ugyanakkor kedvező változást jelent, hogy ma már (2002. július 1-jétől) bármely jogi személy alapíthat döntőbíróságot, s 2002. október 4-től megkezdte működését Szlovákiában az Európai Döntőbíróság helyi intézménye.
Valuta- és devizajogszabályok Megfelelnek a nemzetközi gyakorlatnak.
Finanszírozás Ez jelenti a legproblematikusabb területet. Célszerű nagyobb volumenű vagy hosszú távú üzlet megkötése, illetve a befektetés megvalósítása előtt megfelelő információt beszerzeni a partner fizetőképességéről, tőkeerejéről. (Ehhez egyébként kész segítséget nyújtani az ITDH pozsonyi irodája, amely bonyolultabb megállapodás esetén, továbbá cégalapításnál képes ügyvédet ajánlani.)
Fizetési módok A kétoldalú áruforgalomban legelterjedtebb fizetési mód a legnagyobb biztonságot nyújtó akkreditív. A szlovák vevők - a forgótőkehiány miatt - azonban mindinkább a halasztott fizetésre (60-120 nap) törekednek. A szlovák gazdaságot gyakorlatilag megbénító körbetartozás jelentős árcsökkentő tényező lehet, de ezt csak megfelelő garanciákkal szabad alkalmazni. Ma már nemcsak az ellen indítható csődeljárás, akinek a könyvelés szerint a passzívumai meghaladják az aktívumokat, hanem az ellen is, aki a megegyezett fizetési határidő leteltét követő 60 napon belül sem fizetőképes. Az értékpapírok forgatása viszonylag alacsony szintű. A váltók, csekkek használata liberálisabb, nem olyan szigorú, mint az európai országokban, ezért csak akkor biztonságos a használata, ha láttamozott banki váltót vagy csekket fogadunk el. A kötelezettségek behajtása a javulás ellenére ma is alacsony szintű, s fontos ezek évenkénti elismertetése, mert 4 év után elévülnek.
A külpiaci jelenléttel kapcsolatban két specifikumot kell kiemelni. A kereskedelmi törvény nem ismeri a klasszikus kereskedelmi képviseletet, erre csak fiókvállalat vagy gazdasági társaság formájában van lehetőség. A másik, hogy a közelség miatt széles körű lehetőségeket biztosít a fiókvállalat, amit azonban nagyon ritkán alkalmaznak. Ugyancsak nem volt még példa a KFC által képviselet nyitására biztosított támogatások igénybevételére.
Banki szolgáltatások Főleg a devizaműveleteknél nagy különbség van az egyes bankok szolgáltatási színvonala között, ami a privatizáció után már kezd kiegyenlítődni (CSOB, Tátra Banka, SP). A bankok nagyobbik részének működési és garanciarendszere az elmúlt évek változásainak (jelzálog, vezetők anyagi felelőssége, betétvédelmi kockázati alapok) köszönhetően kezd megfelelni az EU-normáknak. Nagy kockázatot és problémát jelentenek az engedélyhez nem kötött társaságok, illetve ezek által kiadott értékpapírok.
Pénzügyi szolgáltatók A bankok mellett 28 biztosítótársaság működik, melyek között ott vannak már a nagy nyugat-európai társaságok is, a hitelkártyák fedezetét vizsgáló Autorizacne központ, a klíringközpont, továbbá mintegy 120 brókercég és 30 speciális ügyleteket (lízing, faktoring) bonyolító cég.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.