Nem tartja problémának az Európai Bíróság első magyar bírájául jelölt Juhász Endre azt, hogy egyáltalán nincs bírói gyakorlata, mivel a 15 jelenlegi bíróból kilenc hasonló cipőben jár. Lapunknak nyilatkozva arról is beszámolt, hogy sokkal szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak a közösségi bírákra, mint az európai bizottsági tagokra.
Csupán hat jelenlegi közösségi bírónak van megválasztása előtti bírói tapasztalata, de nekik sem igazán hosszú - hangsúlyozta lapunknak a kormány jelenlegi integrációs minisztere. Szerinte ez a tisztség csak részben hasonlít a klasszikus bírói tevékenységhez. "Nem tipikus bírósági ügy annak eldöntése, hogy a gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsa jogszerűen mentesítette-e Német- és Franciaországot a stabilitási paktum előírásai alól" - vélte, utalva a közelmúlt egyik nagy vihart kavart ügyére, amely az Európai Bíróságon landol majd. A miniszter szerint az a legfontosabb kritérium, hogy az uniós joganyagot jól ismerje a közösségi bíró.
A politika nem befolyásolhatja a bírák ténykedését - szögezte le Juhász, hozzátéve, hogy egy bíró informálisan sem kérhet és kaphat utasításokat egyetlen kormánytól sem. A bírák feladata a közösségi joganyag értelmezése, s ennek nyilván csak akkor van helye, ha többféle értelmezés lehetősége egyáltalán felmerülhet - mondta.
A közösségi alapszerződés egyébként négy esetben ad lehetőséget az Európai Bíróságnak a jogértelmezésre: a tagállamok egymás közti, EU-val kapcsolatos vitáiban, az Európai Bizottság (vagy valamely más uniós intézmény) és valamely tagállam vitájában, a közösségi intézmények döntéseinek jogszerűségét eldöntendő, illetve akkor, ha egy tagállam valamelyik bírósága állásfoglalást kér egy olyan kérdésben, amely az uniós joggal összefüggésben van.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.