Bízik a deficit lefaragásában az IMF

A várakozásoknál alapvetően enyhébbek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megállapításai Magyarországról. A valutaalap szakértői szerint az utóbbi időben a versenyképesség növekszik, a beruházások és az export élénkülése miatt várhatóan javul a gazdasági bővülés szerkezete. Ezzel együtt természetesen az IMF is úgy látja: a költségvetési és folyó fizetési mérleg fenntarthatatlanul magas deficitje rontja a kilátásokat, és tovább súlyosbítja a helyzetet a gazdaságpolitika hitelességvesztése. Előbbi kapcsán megjegyzi: ha az ikerdeficitet nem fékezi meg a gazdaságpolitika, az árfolyam- és kamatkockázatok magasak maradnak. Mivel a lakossági megtakarítások várhatóan a legjobb esetben is csak mérsékelten növekednek, és a teljes magánszektor megtakarítása várhatóan nem elegendő a magánberuházások növekedésének finanszírozására, így a folyó fizetési mérleg túlzott mértékű hiányának csökkentése kizárólag az alacsonyabb költségvetési hiány révén teljesülhet. Emellett a kisebb deficit az inflációcsökkentést is szolgálná.

A hitelességvesztés terén a dokumentum kiemeli: a közelmúlt gazdaságpolitikai intézkedései számos vonatkozásban csalódást keltőek voltak, és annak visszaszerzésének egyetlen módja szintén a költségvetési kiigazítást segítő határozott és konkrét intézkedések meghozatala.

A fenti kritikák ellenére az IMF szemlátomást bizalommal tekint hazánkra. A költségvetési konszolidációt - mellyel kapcsolatban sok piaci szereplő szkeptikus - kellőképpen ambiciózusnak tartja a jelentés, és a küldöttség megállapítja, hogy fontos intézkedések bejelentése történt meg. Ugyanakkor fontos, hogy a részletek is időben nyilvánosságra kerüljenek, mert így növelhető a hitelesség, és kedvezőbbek lesznek a piaci reakciók.

A küldöttség még a 120 milliárd forintos megtakarítás megvalósulása esetén is veszélyét látja annak, hogy a hiány a GDP 0,7 százalékával nagyobb lehet, elsősorban az előre jelzettnél esetleg alacsonyabb bevételek miatt. Éppen ezért az IMF sürgeti a hatóságokat, hogy gyorsan határozzák meg a célkitűzés veszélybe kerülése esetén megléphető, kiadási oldalt érintő intézkedéseket. Emellett a jelentés továbbra is tartalmazza a tavaly "bedobott" javaslatot: az államháztartási körben megvalósuló bérbefagyasztás a GDP 0,5 százalékának megfelelő megtakarítást eredményezhetne. A monetáris politika mozgástere rendkívül korlátozott, szögezik le a szakértők, akik szerint a piaci bizalom visszatérése - amelyet eltökélt költségvetési politika támogat - csak egy bizonyos idő eltelte után tenné lehetővé a kamatcsökkentést. Ez csupán a dezinflációval összhangban, a folyó fizetési mérlegnek a beruházások fellendülésével egy életképes pályára történő visszatérésekor, valamint a szélesebb értelemben vett nominális konvergencia esetén történhet meg.

Az euróövezeti csatlakozás kapcsán a jelentés azt írja, hogy a közös pénz bevezetésével járó előnyök egyértelműek; egy hiteles, megfelelően kitűzött időpont stabilizálná a várakozásokat, és minimalizálná a szükséges dezinfláció megvalósításának növekedési áldozatát. A gazdaságpolitikát jelentősen korlátozó, polarizált politikai légkörben egyértelmű, hogy az euró bevezetéséhez szükséges döntésekhez elengedhetetlen a nagyobb mértékű nemzeti összefogás.

Összességében a hivatalosan májusra elkészülő országjelentés előzetes megállapításai nagyjából egybecsengnek a múlt heti OECD-véleménnyel, sőt, úgy tűnik, a költségvetéssel kapcsolatban a valutaalap kevésbé kritikus.

A Pénzügyminisztérium megítélése szerint az IMF előzetes megállapításai azt tükrözik, hogy javul a kép a magyar gazdaságról. A PM közleményében szintén elengedhetetlennek tartja középtávon a további deficitcsökkentést, melynek fő eszköze a kiadási szerkezet áttekintése és az ellátórendszerek (egészségügy, önkormányzatok, lakásfinanszírozás, szociális ellátások) reformja. (MI)