Erősebb érdekérvényesítés

n Tavaly év végén új önkormányzati érdekképviselet jött létre: a Magyar Városok Szövetsége (MVSZ). A szervezet a Megyei Jogú Városok Szövetségéből és a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségéből alakult. A későbbiekben a két alapító szövetség megszűnik, s ekkor alakulhat ki jogilag is az egységes szervezet. Az uniós csatlakozással összhangban a megyei jogú városok - a kistérségek önkormányzati szerepének erősödésével - fokozatosan vesztenek majd mai funkcióikból. Ám a hazai városok közötti - településnagyságból, lélekszámból és főként finanszírozásból fakadó - nagy különbségeket a szövetségen belül mindenképpen meg kell jeleníteni, hiszen anélkül nem képviselhetőek hatékonyan az érdekek. A rendező elv a maihoz hasonlóan az ötvenezer lakos alatti és fölötti településnagyság lesz, s valószínűleg a szövetségen belül a két várostípus két kamarába vagy tagozatba szerveződik majd.

Az új szövetség máris készül első nagy dobására. Toller László pécsi polgármester - aki országgyűlési képviselő is - önálló indítványként benyújtja az önkormányzati szövetségi érdekegyeztetést szabályozó törvényjavaslatot. A jogszabály a mindenkori kormányokkal szemben garantálná az egyeztetés rendjét. A jövőben a helyhatóságokat érintő döntéseket szabályos érdekegyeztetés előzze meg, és a kormányoknak pártszínektől függetlenül kötelező legyen beépíteni a törvényekbe az egyeztetés során megszületett javaslatokat - ezt kívánja elérni holland és finn példák nyomán az MVSZ. Bízunk abban, hogy szövetségünk az eddigieknél nagyobb nyomást tud gyakorolni az önkormányzatok, illetve a településeken élők érdekében. A nyugat-európai példák azt mutatják, hogy országonként csak egy-két önkormányzati szövetség működik. Így nehezebb politikailag megosztani a szervezeteket, s jobban tudják érdekeiket érvényesíteni.

Az egyik fontos terep lehet az elkövetkező hónapokban a közigazgatási reform. Már a területfejlesztési törvény tervezett módosításából is kiderül: a centrumok a kistérségi és a regionális központok lesznek. Ez az új szerkezet maga után vonja azt is, hogy újra kell osztani az önkormányzati szintekhez rendelt feladatokat, hatásköröket és természetesen a gazdasági tartalmakat is. Sajnos az Országgyűlés politikai erőviszonyai nem kedveznek a nagy lendülettel megkezdett közigazgatási reform befejezésének, a kormánykoalíció nem tudja biztosítani az ehhez szükséges kétharmados parlamenti többséget. Pedig a települések lakói - ha közvetve is - sokat várnak ettől a változástól. Azt, hogy a kistérségekben születő fejlesztési döntéseket követően az önkormányzatok eredményesen pályázzanak az uniós csatlakozás után megnyíló strukturális és kohéziós alapok forrásaira. A reform lezárásával meg kellene teremteni az ehhez szükséges intézményes hátteret.

Nem tartom jó megoldásnak, hogy a reform jogszabályi hátterét a mai elképzelések szerint az ágazati törvényekben kívánja a kormány megteremteni: ez mindenképpen öszvér megoldást eredményez. A források jelenleg is szétforgácsoltan vannak meg az önkormányzati rendszerben. A mai szisztéma szerint a helyhatóságok - méretüktől és bevételeiktől függetlenül - egyformák, feladataik is majdhogynem azonosak. A kistelepülések azonban nem tudják megteremteni az önerőt a kötelezően ellátandó feladatokhoz. Mindenképpen újra kell tehát gondolni az önkormányzati feladatokat és hatásköröket. Ennek fontos hozadéka lenne az is, hogy ha ezek a helyükön vannak, az éves költségvetést előkészítő tárgyaláson már csak az a kérdés: az önkormányzati szféra teljes büdzséjét hány százalékkal emelje meg az állam.

Az önkormányzati szövetségek egy kivétellel egységes állásponton vannak a települések kötelező társulását illetően. Polgári védelem, tűzoltóság, szociálpolitika, gyermekvédelem, kommunális szolgáltatások - többek között ezek azok a területek, ahol a feladat nagyságrendjéből, a méretgazdaságosság szempontjából kötelező lenne a kistelepülések társulása. Ezzel a lépéssel nem veszítenék el önállóságukat, megteremthető viszont a finanszírozási biztonság. Komoly megtakarításokat érhetnek el nemcsak pénzügyi, hanem személyi oldalon is, hiszen nincsen minden előírt feladatra képzett szakembergárda a kisebb önkormányzatoknál.