Felpörög a japán motor
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A 2003-as naptári év egészére számítva a japán GDP 2,7 százalékkal növekedett, ami arra utal, hogy - az elvesztegetett évtizedként említett 90-es évek után - a gazdaság szilárd talajt fogott. A visszatérő recessziók és a közöttük tapasztalt pangás utáni fellendülésben az export játszotta a döntő szerepet, amely az összkibocsátás növekményének negyedét adta. Mint a Reuters rámutat, külföldön óriási kereslet mutatkozott az országban gyártott digitális fényképezőgépek, lapos képernyős tévék és személygépkocsik iránt. A vállalati beruházások 5 százalékkal növekedtek, amire a Bloomberg a GDP-növekmény felét vezeti vissza. A hosszú évek óta nyomott lakossági fogyasztás szintén élénkült valamelyest, ami további egynegyedét adta a bruttó hazai termék növekményének. Az október-decemberi időszak volt egyébként sorban a negyedik negyedév, amikor a GDP folyamatosan növekedett.
Az élénkülés forrásait illetően a pénzügyminiszter arra utalt, hogy a kormánynak mindent meg kell tennie a defláció elleni küzdelemben. Tanigaki Szadakazu ilyen címen vette védelmébe a jen felértékelődése elleni piaci intervenciókat, amelyekkel - mint mondta - nem valamilyen rátát akarnak érvényesíteni, hanem a piacok túlzott reakcióit kívánják megelőzni, mert azok az importárak és általában az árszínvonal csökkentése irányába hatnak. A japán központi bank - mint a Bloomberg emlékeztet - tavaly 20 ezer milliárd, ez év januárjában pedig további (havi rekordnak számító) 7150 milliárd jen kibocsátásával védte a gazdaságot a nemzeti valuta felértékelődésének, illetve a defláció súlyosbodásának hatásától.
