Háromszoros pénz hazánknak?

Természetesen nem az öszszes EU-támogatás megháromszorozódásáról van szó, hiszen a mezőgazdasági szubvenciók szintjét a 2002-es brüsszeli csúcson befagyasztották, "csupán" a most hazánknak évi 1 milliárd euró körüli forrást jelentő strukturális és kohéziós pénzekről. Mint Juhász Endre lapunknak kifejtette, korábban 300-350 milliárd euró közé várta a strukturális és kohéziós pénzek öszszesített nagyságát a következő hétéves időszakra, a kedden ismertetett javaslat szerint pedig 344,9 milliárd euró jutna erre a célra (VG, 2004. február 11., 4. oldal), összességében tehát örül a bizottsági papírnak.

Az ördög azonban a részletekben rejtőzik - figyelmeztetett a miniszter. A felzárkóztatási pénzek és a versenyképesség javítását célzó támogatások közös kalap alá vétele miatt (1. célkitűzés, fenntartható növekedés címszóval) nem lehet ugyanis egyelőre tudni, hogy Magyarország éppúgy hozzáfér-e az 1/a) célkitűzésben szereplő transzeurópai közlekedési és energetikai hálózatok megerősítésére elkülönített forrásokhoz, mint az 1/b) célkitűzésként szereplő kohéziós pénzekhez. Az sem világos, hogy nyitott lesz-e az új tagok előtt a szociális politikára, az oktatásra, képzésre elkülönített alap, vagy az unió arra hivatkozik majd, hogy ezeket a célokat az új tagok oldják meg a kohéziós forrásokból. E téren akkor látunk majd tisztán, ha jövő szerdán a bizottság közzéteszi a harmadik kohéziós jelentést, amely iránymutató lesz a különböző támogatásokhoz való hozzáférés kritériumait illetően is. "Alaposan tanulmányozni kell a bizottsági javaslatot, mert a költségvetés szerkezete eltér a korábbiaktól" - figyelmeztetett a miniszter.

Gottfried Péter külügyminisztériumi integrációs államtitkár tegnapi londoni tárgyalásain már meg is kezdte a bizottsági javaslat elemzését brit partnereivel. Mint lapunk érdeklődésére elmondta, a várhatóan másfél-két évig is elnyúló vitába hazánk azzal a kiinduló állásponttal megy, hogy először nem a kiadások plafonját kell meghúzni, hanem azt kell eldönteni, hogy milyen célokra akar pénzeket juttatni az EU, milyen szakpolitikákat akar felkarolni. Öszszességében ő is jó kiindulópontnak tartotta a bizottsági javaslatot, s egyúttal leszögezte, hogy hazánk olyan mértékű támogatást szeretne a közös kasszából, mint amekkorát eddig kapott Spanyol, Görögország vagy Portugália.

Gottfried annak is örül, hogy a bizottsági javaslatban hangsúlyosan jelent meg két olyan terület is (a szomszédsági politika és a külső határok védelme), amelyek Magyarországnak különösen fontos. A közös kasszához való hozzájárulás terén pedig hazánk azt javasolja, hogy a befizetések az egy főre jutó GNI (bruttó nemzeti jövedelem) szintjét tükrözzék, így nem is lenne szükség a visszatérítési rendszerre. "Ezen a ponton eltért az álláspontunk a brit partnerétől" - jegyezte meg az államtitkár, hangsúlyozva azonban azt is, hogy Londonban teljesen indokoltnak tartják a kifizetésekkel kapcsolatos magyar törekvéseket. Úgy látják azonban, hogy ezek mellett is lehetőség nyílna a költségvetés összkiadásainak csökkentésére, méghozzá a jelenlegi nettó haszonélvezők rovására, amivel viszont hazánk nem ért egyet, nem tartja eltúlzottnak a javasolt kiadási szintet.