Kérdések az EU-büdzséről
Honnan származnak az EU-büdzsé bevételei?
Az unió négy saját forrással rendelkezik: a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmével (GNI) arányos befizetések (az idén a bevételek 73,4 százaléka), agrárlefölözések (1,3), vámok (10,4) és áfahányad (14,1).
Ki dönt a büdzséről?
A bizottság javaslatát a tagállamok és az Európai Parlament két-két olvasatban vitatja meg. Egyes tételeknél (például az agrárkiadások) a tanácsé, a többinél a parlamenté a végső szó.
Mi a kifizetés?
Az adott évben ténylegesen elköltött összeg. Általában elmarad a kötelezettségvállalások nagyságától, mivel egyes több évre tervezett projektek nem valósulnak meg, s az uniós büdzsé volumene fokozatosan nő.
Mit jelent a többéves pénzügyi perspektíva?
Öt-hét évre szóló terv, mely rögzíti a főbb területek maximális kiadásait (ezeket az éves büdzsékben nem szabad túllépni). Az elsőt 1988-ban fogadták el, a jelenlegi, 2000-ben indult program 2006 végéig szól.
Ki dönt a pénzügyi perspektíváról?
Az állam- és kormányfők egyhangú szavazással döntenek. Az Európai Parlament beleegyezésére is szükség van, ám az csak a csomag egészéről mondhat véleményt, konkrét módosításokat nem eszközölhet.
Mi az új perspektíva elfogadásának menetrendje?
A bizottság tegnap ismertetett javaslatáról a tagállamok várhatóan júniusban mondanak először véleményt, míg a parlament a nyári választások után foglalkozhat azzal. Brüsszel azt reméli, hogy 2005 első felében megszületik a megállapodás.
Lehet menet közben módosítani a pénzügyi perspektívát?
Minden évben elvégeznek egy technikai korrekciót, amely a GNI és az infláció alakulását veszi figyelembe. Rendkívüli esetben más revízióra is van lehetőség, ám ez nagyon ritkán fordul elő.
