Kettő plusz egy verzió az M5-ös sztrádára
Nem született döntés az M5-ös autópálya kivásárlásának részleteiről - jelentette ki a kormányülést követően a szóvivő. Gál J. Zoltán közölte: a tárgyalások folyamatosak, "az M5-ös sztráda március 12-től bekapcsolódik a matricás rendszerbe, 2005 végéig pedig Szegedig megépül".
A sztrádát üzemeltető AKA Rt. tulajdonosaival folytatott tárgyalásokat lapunk információi szerint azért nem sikerült még lezárni, mert a kormányzat sokallja az összeget, amelyet a cég két fő tulajdonosa: a Bau Holding és a Bouygues részesedése eladásáért kérne. A tulajdonosok által korábban megjelölt vételi ár esetén az állam összes költsége, a többségi részesedés megvásárlásával, a vállalat hitelállományának átvállalásával, valamint az autópálya országhatárig történő kiépítésével együtt mintegy 215-220 milliárd forint lenne.
A tárgyalók két alternatívát dolgoztak ki részletesen, s ezek mellett továbbra is a változatok között szerepel az M5-ös állami bérbevétele. A magasnak ítélt költségek ellenére a koncepció elkészült, hogy a kormányzat az AKA Rt. többségi részesedésének megvásárlása mellett határozzon. Kedd estére meglett az a javaslat is, amely az AKA kisebbségi tulajdonának megvásárlását célozza. Ez a verzió azzal számol, hogy a Bouygues és a Bau Holding tulajdonrésze megmaradna, ám az EBRD helyére a Magyar Fejlesztési Bank kerülne. A fejlesztési bank az AKA hitelállományát is átvállalná, amelynek részvényekké való átalakítását követően 40 százalékra nőne a részesedése, s a sztráda továbbépítéséhez szükséges pénzt is az MFB-nek kellene előteremtenie. Ha az MFB-nek nem sikerül az autópálya építési ütemtervének megfelelő időben a hitelszerzés, az állam mégis megvásárolná a jelenlegi többségi tulajdonosok részesedését, ám a Bouygues és a Bau Holding ezt olyan kockázatnövelő tényezőnek tekinti, amire tekintettel feltételként szabnák, hogy a kormány a többségi kivásárláshoz szükséges teljes összeget is helyezze letétbe.
A garanciális hiányosságok miatt harmadik lehetőségként a tulajdonosok azt szorgalmazzák, hogy a kormányzat az AKA Rt.-ben történő tulajdonszerzés helyett vegye bérbe az autópályát. Érvelésük szerint ez nem jelentene lényegesen drágább konstrukciót, mivel az AKA garanciát vállalna a továbbépítés finanszírozására, s a sztrádacégnek a bérleti díjból biztosítani kellene a sztráda - a várhatóan megugró forgalom miatt növekvő feladatot jelentő - karbantartását és felújítását, továbbá 8 százalék körüli öszszeget vissza kellene fizetni az államnak koncessziós díj formájában. Az eddig napvilágot látott információk szerint ebben az esetben az állam az első és a második évben 70-70 millió eurót, majd a sztráda még hiányzó szakaszának megépítését követően évi 100 millió eurót fizetne bérleti díjként az AKA Rt.-nek. (NIG)
