Magyar cégeket is figyel az EPER
Nyilvános, online módon bárki számára hozzáférhető adatbázist indított el az Európai Unió a legnagyobb vegyianyag-, üvegházhatást okozó gáz-, nehézfém- és szervesanyag-kibocsátó vállalatokról EPER néven. Az adatbázis a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari és mezőgazdasági cégek közül azok adatait tartalmazza, amelyek túllépik a kibocsátási határértékeket. Az érintett cégek pontos tevékenységét, helyét és részletes kibocsátási adatait is tartalmazó EPER célja, hogy az uniós polgárok tisztában legyenek a környezetükben található szennyező vállalatok tevékenységéről. Az Európai Bizottság szándékai szerint az adatbázist a későbbiekben továbbfejlesztenék, amelynek első lépéseként az EPER honlapját a közösség valamennyi hivatalos nyelvén elérhetővé teszik.
Az EU 15 tagállama, valamint Norvégia mellett az idén belépő államok közül elsőként Magyarország csatlakozott az adatbázishoz, s a magyar kormány az idén januárban nyújtotta be az első EPER-jelentését a bizottságnak. Az EU integrált szenynyezésmegelőzésre és -ellenőrzésre vonatkozó direktívájának (IPPC) előírásait figyelembe véve Magyarországon mintegy ezer cég tartozik a vizsgált vállalati körbe. Ezek közül összesen 87, a környezetvédelmi határértékeket túllépő üzem kerül be az uniós adatbázisba, amelyek adatai várhatóan március végén kerülnek fel az EPER honlapjára. Ezzel párhuzamosan a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium márciusban saját weboldalt is elindít a magyar vonatkozású adatokról, egyéb információkkal is kiegészítve azokat. Az EPER-be kerülő adatok frissítése érdekében a kormánynak legközelebb 2006-ban kell jelentést tenni Brüszszelnek a 2004-es kibocsátási adatokról.
Az IPPC-direktíva alá tartozó cégeknek a további működéshez 2007. október végéig Magyarországon is meg kell szerezniük az úgynevezett egységes környezethasználati engedélyt, amely az összes környezeti elemet - energiahatékonyság, levegő- és vízszennyezés - érintő kibocsátásra kiterjed, valamint az elérhető legjobb technológiák alkalmazását is előírja a környezeti hatások minimalizálása érdekében. Az előzetes becslések szerint az érintett ágazatokban az engedély megszerzéséhez mintegy 450 milliárd forintot kell környezetvédelmi célú fejlesztésekre fordítani, igaz, az IPPC-direktíva költségei nem különíthetők el az egyéb ágazati előírások miatt előálló költségektől. Az elmúlt évben kísérleti jelleggel már megkezdődött az engedélyeztetés, s idehaza eddig 53 vállalat szerezte meg az egységes környezethasználati engedélyt. (NIG)
