Május elseje után valamennyi magyar állampolgár egyúttal EU-állampolgárrá is válik. Ennek tartalmi fedezete sokkal több, mint esetleg gondolnánk, jóllehet - mivel az EU nem önálló állami entitás - nem fedi le a nemzetállami polgárság teljes körét. Azonban mind jogi, mind pedig politikai (valamint gazdasági) tekintetben számos hasonlóság felfedezhető az utóbbiakkal is - csak immár közösségi alapokból kiindulva.
Fontos jog, hogy májustól bárki magyar nyelven fordulhat panasszal - levéllel, petícióval - az Európai Parlamenthez, vagy az Európai Bizottsághoz, és jogosult anyanyelvű válaszra is. Különösen az Európai Bizottságnál igyekeznek egyre jobban odafigyelni az ilyen állampolgári észrevételekre, amelyeket indokolt esetben felkarolnak - igaz, nem az adott személy konkrét sérelmének orvoslására, hanem a sérelmet kiváltó körülmények megszüntetésére.
További adalék a közösségi diplomáciai és konzuli segítségnyújtás intézménye. Minden olyan esetben, amikor valamely EU-tag egy harmadik országban nem rendelkezik semmilyen képviselettel - és ez Magyarország esetében nem ritka -, az ott netán segítségre szoruló állampolgár bármelyik jelen lévő EU-tagállam követségéhez fordulhat. Ritkább esetben ez diplomáciai védelmet is jelenthet - amikor tehát a tagország maga avatkozik be adott eljárások lefolytatásába -, gyakoribb azonban a konzuli segítség, amikor az érintett polgár maga jár el az adott konzulátus tevőleges segítségével. 1995 óta külön végrehajtási szabályban rögzítik a lehetséges esetek listáját, miként azóta már egységes európai hazatérési okmány is létezik olyan esetre, ha valaki például elveszítette az útlevelét.
Nem kevéssé fontosak az uniós állampolgárság politikai következményei. Már a júniusban esedékes európai parlamenti választásokra is igaz, hogy a tagállamok valamenynyi polgára az európai, valamint a helyhatósági választásokon a regisztrált tartózkodási helyén választhat és maga is szabadon választható (a nemzeti törvényhozási választásokra mindez nem terjed ki). Az egyetlen korlátozás a helyhatósági választások esetében, hogy bizonyos - hatalomgyakorlási - funkciókra ma még más tagországbeli személy nem választható (ez általában a polgármesteri és a jegyzői tisztség). Az Európai Parlament esetében azonban ilyen megkötés sincs: bárki szert tehet parlamenti funkcióra, bármely országban választották is meg. A választási és választhatósági jog nincs tartózkodási időhöz kötve: helyi regisztráció után azonnal gyakorolható.
Nem csekélyek a taggá válásból egyének számára adódó gazdasági következmények sem, jóllehet közülük némelyek hatálya esetleg néhány évvel még kitolódik a csatlakozás után. Ilyen a személyek szabad mozgásának és letelepedésének joga, a szolgáltatások szabadsága (akár szolgáltatóként, akár szolgáltatást - például gyógyellátást - élvezőként). Mindezekkel azonban már sorozatunk további részeiben foglalkozunk majd
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.