BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Miben áll az EU-állampolgárság?

Május elseje után valamennyi magyar állampolgár egyúttal EU-állampolgárrá is válik. Ennek tartalmi fedezete sokkal több, mint esetleg gondolnánk, jóllehet - mivel az EU nem önálló állami entitás - nem fedi le a nemzetállami polgárság teljes körét. Azonban mind jogi, mind pedig politikai (valamint gazdasági) tekintetben számos hasonlóság felfedezhető az utóbbiakkal is - csak immár közösségi alapokból kiindulva.

Fontos jog, hogy májustól bárki magyar nyelven fordulhat panasszal - levéllel, petícióval - az Európai Parlamenthez, vagy az Európai Bizottsághoz, és jogosult anyanyelvű válaszra is. Különösen az Európai Bizottságnál igyekeznek egyre jobban odafigyelni az ilyen állampolgári észrevételekre, amelyeket indokolt esetben felkarolnak - igaz, nem az adott személy konkrét sérelmének orvoslására, hanem a sérelmet kiváltó körülmények megszüntetésére.

További adalék a közösségi diplomáciai és konzuli segítségnyújtás intézménye. Minden olyan esetben, amikor valamely EU-tag egy harmadik országban nem rendelkezik semmilyen képviselettel - és ez Magyarország esetében nem ritka -, az ott netán segítségre szoruló állampolgár bármelyik jelen lévő EU-tagállam követségéhez fordulhat. Ritkább esetben ez diplomáciai védelmet is jelenthet - amikor tehát a tagország maga avatkozik be adott eljárások lefolytatásába -, gyakoribb azonban a konzuli segítség, amikor az érintett polgár maga jár el az adott konzulátus tevőleges segítségével. 1995 óta külön végrehajtási szabályban rögzítik a lehetséges esetek listáját, miként azóta már egységes európai hazatérési okmány is létezik olyan esetre, ha valaki például elveszítette az útlevelét.

Nem kevéssé fontosak az uniós állampolgárság politikai következményei. Már a júniusban esedékes európai parlamenti választásokra is igaz, hogy a tagállamok valamenynyi polgára az európai, valamint a helyhatósági választásokon a regisztrált tartózkodási helyén választhat és maga is szabadon választható (a nemzeti törvényhozási választásokra mindez nem terjed ki). Az egyetlen korlátozás a helyhatósági választások esetében, hogy bizonyos - hatalomgyakorlási - funkciókra ma még más tagországbeli személy nem választható (ez általában a polgármesteri és a jegyzői tisztség). Az Európai Parlament esetében azonban ilyen megkötés sincs: bárki szert tehet parlamenti funkcióra, bármely országban választották is meg. A választási és választhatósági jog nincs tartózkodási időhöz kötve: helyi regisztráció után azonnal gyakorolható.

Nem csekélyek a taggá válásból egyének számára adódó gazdasági következmények sem, jóllehet közülük némelyek hatálya esetleg néhány évvel még kitolódik a csatlakozás után. Ilyen a személyek szabad mozgásának és letelepedésének joga, a szolgáltatások szabadsága (akár szolgáltatóként, akár szolgáltatást - például gyógyellátást - élvezőként). Mindezekkel azonban már sorozatunk további részeiben foglalkozunk majd

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.