MNB: teljesíthető az inflációs cél

A piaci előrejelzéseknél magasabb inflációt vár a Magyar Nemzeti Bank az idén: decemberre változatlan kondíciók mellett 6,9 százalékos drágulási ütemet prognosztizálnak a jegybank szakemberei. Ugyanakkor az infláció gyorsulása alapvetően az áfa- és jövedéki adóemelések egyszeri árszínvonal-emelő hatásának eredménye, emiatt 2005 végére már 4,3 százalékra sülylyedhet az áremelkedés mértéke. Ez ugyan magasabb, mint a 4 százalékos inflációs cél, de a š1 százalékos toleranciasávba belefér. A felfelé irányuló kockázatok jelentősek: egyrészt az idei magasabb inflációs pálya a várakozások beragadásához vezethet, illetve az előrejelzésnél a jegybank szakemberei a lakossági fogyasztás jelentős mérséklődésével számoltak.

Ezt is figyelembe véve a monetáris tanács változatlanul hagyta a 12,5 százalékos irányadó kamatlábat. Az adóemelés inflációs hatását nem kell drasztikus szigorítással ellensúlyozni, hiszen ideiglenes hatásról van szó - mondta Járai Zsigmond jegybankelnök a monetáris tanács állásfoglalását és az inflációs jelentést ismertetve. A jelenleg is szigorú monetáris kondíciók összhangban vannak az ország és az árfolyam kockázati megítélésével - hangoztatta Járai, aki úgy vélte, ezek a kockázatok a közeljövőben csökkenhetnek.

Az MNB egyébként kommunikációjában most is tartotta az utóbbi időben felvett magatartását, miszerint nem beszél árfolyamcélokról.

A jegybankelnök jelentős erőfeszítésként értékeli a költségvetés kiigazítására tett lépéseket, ugyanakkor az inflációs jelentés elemzése alapján megállapította, hogy további intézkedések nélkül a hiány így is nagyobb lehet a célul kitűzött GDP-arányos 4,6 százaléknál. A szélső előrejelzések 4,4 illetve 6 százalékosak, az alappálya 5,3 százalékos deficitet mutat. Tavaly az előzetes számítások szerint a várakozásoknál kisebb volt az önkormányzatok hiánya, így a teljes deficit 5,8 százalékos lett. Ez GDP-arányosan 0,3 százalékos negatív keresleti hatást jelent, s az idén ugyanez a szám már 1,7 százalék lehet.

A jegybank előrejelzései szerint a GDP az idén 3,1 százalékkal növekedhet, ami igen visszafogott élénkülés lenne annak fényében, hogy nettó export pozícióba várja a gazdaságot. Ennek oka, hogy a lakossági fogyasztás mindössze 3,1 százalékkal bővülhet 2004-ben, ami még az áthúzódó hatásnál is alacsonyabb dinamikát jelent, vagyis éven belül csökkenéssel számolnak az MNB-nél.

A 2008-as eurócsatlakozást illetően Járai Zsigmond úgy fogalmazott, hogy az jelentős makrogazdasági áldozatok mellett valósítható meg, ám mindenképpen nyereséget jelentene. A kormánynak kell értékelnie az áldozatokat és határoznia a belépés dátumáról - tette hozzá a jegybankelnök.

Madár István-->