Nehezen megtérülő befektetés
Nagyon nehezen térül meg a szőlészetnél és a borászatnál befektetett tőke, drága a munkaerő vagy alig áll rendelkezésre, mivel a szomszédos osztrák bortermelő vidékeken legalább háromszoros bért fizetnek ezért a munkáért az ott alkalmazott magyar munkavállalóknak. Éppen ezért jellemző a soproni borvidékre, hogy borászati vállalkozások alig-alig jönnek létre - vázolta a borvidék legalapvetőbb gondjait Molnár Tibor, a Soproni Borvidék Hegyközségi Tanács elnöke.
Az ország más jelentős szőlőtermelő és borvidékeivel ellentétben Sopron környékére nem érkeztek külföldi befektetők, igazából a szőlő-bor ágazatra nem jellemző olyan méretű nyereség, ami vonzaná a külföldi befektetőket. A hazai termelők jelentős része családonként átlagosan 0,56 hektár területen gazdálkodik.
A soproni szőlőfajták közül a legnagyobb arányt a kékfrankos képviseli, az összes szőlőterületből 63 százalékot tesz ki. A fehér szőlőnél pedig a zöldvelteliniből terem a legtöbb, ennek aránya az összes szőlőn belül mintegy 6 százalék. A soproni borvidék éves terméséből származó bor mintegy 100-120 ezer hektoliter, amelynek mintegy 45 százaléka palackozva kerül forgalomba. Ugyanakkor a helyben, a borvidéken lepalackozott borok aránya mindössze 5-6 százalék, a többit a Varga Kft. Badacsonyörs, a Hilltop Neszmély Rt., a Badacsony Borászati Szövetkezet és a Promontorvin palackozza. A palackozott borok mennyisége az elmúlt évek során alig-alig változott.
A soproni borok 80 százalékát a hazai piacon értékesítik, ezek részaránya az összes értékesítésen belül 3,3 százalék. Az exportált mennyiség elsősorban Németország, Ausztria, Svájc, Anglia, Csehország, Szlovákia, valamint a balti államok között oszlik meg.
