Ötezer magyar kutató az Egyesült Államokban

Míg Európa változatlanul Amerikától tart az agyelszívás terén, Magyarországot immár két irányból - az Egyesült Államokból és az EU-ból - fenyegeti veszély, állítja Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. Jelenleg 400 ezer lehet azoknak az európai kutatóknak a száma, akik az Atlanti-óceán túlpartján keresik a boldogulást, s lényegében azon dolgoznak, hogy versenyképesebbé tegyék az Egyesült Államokat. Közülük minimum ötezer magyar. Május 1-jétől kitárulnak az EU kapui is, ahol szintén tárt karokkal várják a tehetségeket.

Európa már jó ideje küzd azért, hogy megállítsa és megfordítsa az Egyesült Államokba történő agyelszívást. Ahhoz, hogy az EU - miként célul tűzte ki maga elé - 2010-re a világ legversenyképesebb tudás alapú régiója legyen, a számítások szerint legalább 700 ezer új kutatóra lenne szükség. További fontos feltétel, hogy a kutatás-fejlesztésre (k+f) szánt pénz az EU-tagoknál elérje a GDP 3 százalékát, és ebből kétharmad részt a vállalati szektor álljon.

Az Európai Bizottság tavalyi felméréséből viszont az derült ki, hogy a "külföldön" tevékenykedő európai kutatók alig 13 százalékának áll szándékában belátható időn belül a hazatérés. A Time magazin összeállításából az is kitűnik, hogy az Egyesült Államok 2000-ben 287 milliárd eurót, 121 milliárddal többet költött kutatásra és fejlesztésre, mint az EU, ugyanekkor az európai cégek 79 milliárd euróval kevesebbet szántak erre a célra, mint az amerikaiak.

Nem lehet megspórolni a jövőt, sem az Európai Unióban, sem Magyarországon - véli Kroó Norbert, az MTA főtitkára. Hazánkat ráadásul nemcsak az Egyesült Államokból fenyegeti az agyelszívás veszélye, hanem a csatlakozás napjától az EU-ból is. Szerinte mindazonáltal maga a jelenség érthető: az Egyesült Államokban jobbak, kiszámíthatóbbak és stabilak a kutatási lehetőségek, többcsatornás a finanszírozás, és - amit egy kutató többre tart a fizetésnél - izgalmasak a feladatok. Tehát egyáltalán nem baj, ha kimennek a szakemberek, csak jöjjenek és főleg csábítsák őket haza. Ezért is fontos a költségvetési megszorításoknál a körültekintés - figyelmeztet az MTA főtitkára.

Az EU a 2000-ben elfogadott lisszaboni stratégia keretében - egyelőre kevés eredménnyel - megkísérli kialakítani a tudomány "közös piacát", az Európai Kutatási Térséget. Ennek érdekében az Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy a 2007-től kezdődő költségvetési időszakban az EU növelje kétszeresére a kutatás és fejlesztés támogatását.

Magyarországon a KSH adatai szerint 2002-ben a k+f ráfordítások a GDP 1,01 százalékát tették ki - tájékoztatta lapunkat Szitáné Kazai Ágnes, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal főosztályvezetője. Ebből 58,5 százalékot az állami költségvetés, 29,7-et pedig a vállalkozói szféra finanszírozott. A GDP 3 százalékára vonatkozó célkitűzést az EU-tagállamok átlagában kell elérni, tehát nem azt jelenti, hogy minden tagország 2010-re biztosítani fogja/tudja e cél teljesítését. Magyarország számára így mindez nem kötelezettséget, hanem iránymutatást jelent, emiatt nem kell derogációt kérnie az EU-tól. Mindazonáltal - hangsúlyozta a főosztályvezető - Magyarország számára elsődleges cél, hogy a jövőben lényegesen növelje mind a ráfordítások mértékét, mint a vállalkozói szektor részesedését.