Startol a regionális osztozkodás
A regionális politikáért felelős biztos, Michel Barnier - aki mellett októberig a magyar bizottsági tag, Balázs Péter dolgozni fog - az Európai Parlamentben terjesztette elő a 2007 és 2013 közötti időszak irányelveit tartalmazó kohéziós jelentést. Ennek értelmében a tagországok összesített GDP-jének 0,41 százalékát fordítanák a szegényebb térségek felzárkóztatására.
Mint ismeretes, a múlt héten közzétett középtávú pénzügyi perspektíva a GDP 1,14 százalékában maximálja a szóban forgó időszak közös kiadásait (VG, 2004. február 11., 4. oldal); ennek nagyjából 36 százaléka jutna a strukturális politikákra.
A tegnap ismertetett, vitaindítónak szánt bizottsági jelentés szerint a következő pénzügyi időszakban a regionális támogatások 78 százaléka azon térségeknek jutna, melyek fejlettsége az uniós átlag 75 százaléka alatt van. A tizenötök azon régiói, melyek a bővítés miatt kiesnek ebből az úgynevezett első célkitűzési körből, átmeneti támogatásra számíthatnak. A források további 18 százalékából a regionális versenyképesség és a foglalkoztatás javítását célzó programokat finanszírozna az unió, míg a fennmaradó négy százalék az európai területi együttműködést - az Interreghez hasonló, több országot érintő projektek folytatását és továbbfejlesztését - szolgálná.
A regionális politikát kiegészítő kohéziós alap pénzeire a mostani időszakhoz hasonlóan azok a tagállamok lennének jogosultak, amelyek egy főre jutó GDP-je nem éri el az átlag 90 százalékát. Ebből az alapból továbbra is főként közlekedési és környezetvédelmi beruházásokat finanszíroznának a bizottsági javaslat szerint. A kohéziós jelentés alapján Brüsszel még az idei év folyamán elkészíti azokat a konkrét jogszabályi előterjesztéseket, amelyek a strukturális alapok jövőjére vonatkoznak.
A most ismertetett dokumentum részletesen elemzi az unió regionális politikájának eddigi hatásait, eredményeit. Kimutatja többek között, hogy a jelenlegi (2000-2006 közötti) időszakban a strukturális alapok mintegy 9 százalékkal emelik a görögországi és portugáliai tőkejavak értékét. Ugyanez az adat Dél-Itália esetében 7, a keletnémet tartományokban 4, Spanyolországban pedig 3 százalék. Ez főként a közlekedési infrastruktúrában, ezen belül is kiemelten az autópályák terén jelent forradalmi változásokat - mutat rá a jelentés.
A bizottsági jelentéssel egy időben közzétett legfrissebb - igaz, így is csupán 2001-es - statisztikai adatok szerint a csatlakozó országok térségeinek nagy része továbbra is lassan, de biztosan csökkenti a tizenötökhöz viszonyított lemaradását. A legfejlettebb térségbeli régióban, Prága környékén az egy főre jutó GDP már eléri az EU-átlag 135 százalékát, de a lista végén kullogók is némileg erősítették pozícióikat. Vannak azonban ezzel ellentétes folyamatok is: miközben a hét magyarországi térség közül öt javítani tudta eredményét, Nyugat- és Közép-Dunántúlon a helyzet romlásáról tanúskodnak a 2001-es számok.
