Tiltakoznak a csatlakozók

Nagy-Britannia után a napokban Írország is jelezte: bár korlátlan számban hajlandó fogadni májustól az új tagországokból érkező munkavállalókat, a szociális ellátórendszerrel való visszaélés megakadályozására hatékony intézkedéseket készül bevezetni. Bertie Ahern kormányfő azonban hozzátette, hogy Írország számít a kelet-közép-európai munkavállalókra; hivatalos prognózisok is abból indulnak ki, hogy a következő években a munkaerő-szükségletet jelentős részben a csatlakozó országok fogják kielégíteni.

Mint ismeretes, a többi tagállam már korábban jelezte, hogy különböző időtartamra és módon korlátozni fogja a csatlakozó országok polgárainak munkavállalását. Ausztria éppen tegnap véglegesítette hivatalos álláspontját: e szerint a nyolc kelet-közép-európai csatlakozó ország polgárai csak 2011-től vállalhatnak szabadon munkát. A következő hét évben a munkavállalási engedélyek, illetve az idénymunkásokra vonatkozó kvóták jelenlegi rendszere marad érvényben.

Az Európai Bizottság egyre inkább aggódik Nagy-Britannia lépései miatt - közölte Reijo Kemppinen szóvivő Brüsszelben. Meg kell ugyanis vizsgálni, mondta, hogy a tervezett brit intézkedések kompatibilisek-e az EU-joggal.

Jóllehet a csatlakozási szerződés lehetőséget ad ilyen korlátozásokra, a tízek egyre nagyobb elégedetlenséggel szemlélik a fejleményeket. A külügyminiszterek e heti ülésén Eduard Kukan szlovák külügyminiszter javasolta: a kérdést vegyék fel a márciusi európai uniós csúcsértekezlet napirendjére. Felvetése - amelyet Cyril Svoboda cseh külügyminiszter is támogatott - egyelőre nem talált meghallgatásra, ám Kukan nem tekinti lefutottnak a mecscset. A szlovák diplomácia irányítója a TASR hírügynökség szerint emlékeztetett arra, hogy a csatlakozási tárgyalások során a tizenötök közül többen jelezték, nem kívánnak élni az átmeneti korlátozás lehetőségével. Semmi nem történt azóta, ami indokolná a visszalépést - fogalmazott. A magyar diplomácia a többi visegrádi országéhoz hasonlóan gondolkodik - fejtette ki lapunknak Tóth Tamás külügyi szóvivő. Kovács László mindenekelőtt azzal érvelt a külügyminiszteri tanácskozáson, hogy a munkaerő-áramlás korlátozása ronthatja az uniós gazdaság versenyképességét.