BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Verseny a szennyvízkezelésért

Gazdasági és környezetvédelmi szempontok feszülnek egymásnak, amikor egy-egy uniós vagy a zöldtárca által kiírt pályázatban dönteni kell, hogy a hagyományos vagy a környezetbarát szennyvízkezelési technológia kapjon-e támogatást. Szakértők szerint differenciáltabbá kell tenni a környezeti határértékeket.

A magyar települések kétharmadában - ez kétezer kisebb-nagyobb falut, községet jelent - szinte kivétel nélkül megoldatlan a szennyvíz elvezetése és tisztítása. Beruházói, kivitelezői tapasztalatok arra utalnak, hogy ezeken a helyeken a regionális központi rendszer helyett költséghatékonyabb lehet, ha a kistelepülések - akár önállóan, akár összefogva, társulási formában - a helyi tisztítási megoldást választják. Persze a kis települési önkormányzatok tisztán önerőből mindezt nem tudják megvalósítani. Pályázati tapasztalataik szerint a nagy területet igénylő, tavas rendszerű, vagy az úgynevezett gyökérmezős technológia hatósági fogadtatása kedvezőtlen, elsődlegesen ezek alacsony tisztítási hatásfoka miatt.

A SAPARD-program keretében pályázott több kistelepülés, amelyek környezet közeli tisztítási megoldást választottak. Kisvejke, Lengyel, Kisdorog önállóan, Tevel és Závod pedig együtt a SAPARD 75 százalékos támogatásával épít korszerű szennyvíztisztítót. A kivitelezést fővállalkozóként az a Körte-Organica Környezettechnológiák Rt. nyerte el, amely már eddig is jelentős tapasztalatot szerzett az EU-források felhasználásával végzett beruházásokban. A négy tisztító saját fejlesztésű technológiával működik majd. A legkorszerűbb ökológiai módszerekkel biztosítják az előírások szerint a szagtalan eljárást. A szennyvíztisztítás egy alig 100 négyzetméter alapterületű, pálmaházhoz hasonló megjelenésű üvegházban történik. Kmeczik Gábor értékesítési vezető elmondta: a SAPARD-pályázatoknál feltétel is volt az, hogy környezetbarát technológiát alkalmazzanak. Költségek tekintetében is a természet közeli szennyvízkezelési eljárások felé billen a mérleg nyelve: a beruházás 15-20, míg az üzemeltetés 30-35 százalékkal kerül kevesebbe, mint a hagyományos működésű szennyvíztisztitó.

Egészében nem a természet közeli szennyvízkezelés fogja megoldani Magyarország csatornázási gondjait, ugyanis az általában sérülékeny ivóvízbázis mindenütt magas csatornázottsági követelményeket támaszt, és szinte üzemként működő szennyvíztisztítókat kíván - ezt több szakember is egybehangzóan állítja. Ezeknek a környezetbarát technológiáknak a zöme nem felel meg a jelenlegi szigorú víztisztítási előírásoknak. Azonban korábbiakban is volt mód és várhatóan az új pályázati rendszerben is lesz lehetőség a települési szennyvizek tisztítását szolgáló természet közeli szennyvízkezelési beruházások támogatására - állítják. Az is tény, hogy a vízvédelmi követelmények nem differenciáltak. Ahol nincs mit védeni, ott a szabályozás is lehetne enyhébb - vélik a szakértők, akik szerint ebben igencsak "kettős tudatú" a környezetvédelmi tárca. Noha "szóban" bátorítja a természet közeli technológiákat, hatósági oldalról, a bírságok kiszabásánál viszont mindig a legkeményebben érvényesíti a követelményeket. Ezt egyébként számos önkormányzati vezető is többször szóvá tette különböző fórumokon.

Az elkövetkező 10-15 év ilyen célú beruházásainál 50-100 milliárd forint megtakarítható az új technológiák alkalmazásával. S ez különösen akkor figyelemre méltó, ha azt is tudjuk, hogy ebben az időszakban mintegy ezermilliárd forintot kellene szennyvízkezelésre fordítani - ezt már egy szakfolyóiratban közölte Somlyódi László egyetemi tanár, a Műegyetem tanszékvezetője. (SzS)

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.