Vihart kavart Balázs Péter

Kisebbfajta vihart kavart Balázs Péter uniós biztosjelölt azzal, hogy leendő európai bizottsági tagként adott első interjúi egyikében felvetette a csatlakozási szerződésben biztosított védintézkedések alkalmazásának lehetőségét arra az esetre, ha a magas munkanélküliségtől sújtott Lengyelországból vagy Szlovákiából sokan indulnának meg a magyar munkaerőpiac felé (VG, 2004. február 9., 3. oldal).

Martin Danko, a szlovák munkaügyi minisztérium szóvivője közölte: ha az EU bármely tagállama bezárná munkaerőpiacát a szlovákok előtt, akkor Pozsony ugyanezt tenné vele szemben. Danko szerint mindazonáltal nincsenek arra utaló jelek, hogy Budapest ilyen lépésre készülne, "ez meglehetősen váratlan lépés lenne" - közölte a szóvivő.

A csatlakozási szerződés azonban igen korlátozott esetekben és pontosan meghatározott eljárás betartásakor ad lehetőséget a védintézkedésekre. A tíz újonnan csatlakozó között ugyanis alapvetően más a jogi helyzet, mint a tízek és a tizenöt régi tag között. A tizenötök az első két évben tetszés szerint korlátozhatják a tízek bármelyikének polgárai előtt a munkavállalást, s viszonosságként azok is így cselekedhetnek.

A tízek egymás közti viszonyában azonban a korlátozás lehetősége nem adott, csak a védintézkedéseké. Alapértelmezésben az új tagok között a teljes liberalizáció lép érvénybe. Ha azonban a tízek valamelyikének munkaerőpiacán fellépő vagy előre látható zavarok komolyan veszélyeztetik az életszínvonalat vagy a foglalkoztatottságot egy adott régióban vagy egy adott szakma tekintetében, az adott tagállam értesíti erről a bizottságot és a többi tagállamot, miközben biztosítja számukra a vonatkozó összes információt. A tagállam ezen információk alapján kérheti a bizottságtól, hogy az adott régióban vagy az adott szakma tekintetében "a rendes állapot helyreállítása érdekében" részben vagy egészben függessze fel a szabad munkaerő-áramlást, és állítsa vissza az engedélyezési rendszert.

Tehát alapesetben a bizottság dönt az ügyben. Mondani sem kell, hogy igen erős indoklási kényszer alatt van bármely olyan új tagállam, amely védintézkedéshez szeretne nyúlni. A csatlakozási szerződés csupán "sürgős és kivételes esetekben" teszi lehetővé, hogy ne a fenti eljárást tartsa be egy új tagállam, hanem maga függessze fel a teljes liberalizációt. Szakértők szerint nagyon valószínűtlen, hogy erre sor kerüljön.