A gazdasági elit elégedetlen a kormánnyal

Gazdaság. A mindenkori köz- és magánbeszéd egyik vezető témája. Az előbbiben sok szó esik az ország költségvetéséről, az utóbbiban még több háztartásunk pénzügyi állapotáról. Az év eleje egyébként is a számvetés időszaka, hát még, ha pénzügyminisztert is cserél a kormány. A hírekből főképpen az eltévesztett hiánybecslésről, a közszférát érintő kiadások lefaragásáról, állami megtakarításokról, áremelkedésekről, bértárgyalásokról, egyeztetésekről szóló mondatokat jegyezték meg az emberek. A tömegtájékoztatás és a saját tapasztalatok által kialakult gazdasági közhangulat nem valami rózsás ezekben a hetekben, s a lakosság kedvezőtlen érzéseit a kormányoldal szenvedi meg.

Abba az irányba mutogat a gazdasági elit is. Meglehetősen elégedetlenek a jelenlegi kormánnyal, de nem maradt meg szép emlékeik között az Orbán-kabinet tevékenysége sem. A Medgyessy-kormány munkáját - százfokú skálán - 40 pontra értékelik, az Orbán Viktor vezette testületét - utólag - ugyanekkora mutatóval minősítették. A kormánnyal való elégedetlenségüknek elsősorban a gazdasággal összefüggő okai vannak: 88 százalékuk a fogyasztói árak feletti kontrollfunkciót hiányolja, 82 százalékuk a mezőgazdaság problémáinak hatékonyabb kezelését várná el. Ugyanennyien a foglalkoztatáspolitikában, a munkahelyteremtésben tartják gyengének a kormány teljesítményét, 74 százaléknyian pedig általában véve a gazdaságirányítással elégedetlenek. Nagyon sokan (88 százaléknyian) felróják a kormánynak azt is, hogy nem sikerült az egészségügyet rendbe tennie.

Bármennyire is kritikusak a Medgyessy-kabinettel kapcsolatban, magát a miniszterelnököt kevésbé marasztalják el. Megítélése kedvezőbb, mint kormányáé: 7-tel többre, 47 pontra értékelték eddigi tevékenységét. Ugyanakkor a gazdasággal foglalkozó tárcák vezetőit nem érzik helyzetük magaslatán lévőnek. Különösen Németh Imrével és az azóta már távozott László Csabával szemben kritikusak: 34-34 pontra értékelték őket. A többiek sem jártak sokkal jobban, Burány Sándor 41, Csillag István 44 pontot kapott a gazdasági elittől. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a miniszterek kedvezőbb megítélés alá esnek, mint az általuk vezetett intézmény. A pénzügyi tárca tevékenységét 27 pontra minősítik, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 29, a gazdasági tárca 39, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 34 pontot kapott a vállalatirányítás reprezentánsaitól.

A pártok megítélése erősen függ a kormányzati munka értékelésétől. Így volt ez korábban is. Például a 2002-es választások előtt a gazdasági elit inkább már az MSZP felé kacsingatott, mert problémája volt a Fidesz-kormánnyal. Nagyot fordultak mostanra, igaz, a véleményváltozás alapját megint csak a kormányzati tevékenység értékelése adja. Körükben jelenleg jóval többen preferálják a Fideszt, mint az MSZP-t. Az ellenzék vezető pártjának 42, a kormányzó erőnek 23 százalékos a támogatottsága. A harmadik helyen - az elmúlt években megszokott módon - az SZDSZ áll a gazdasági elit tagjai körében, 6 százalékos támogatottságot élvezve. A többi pártnak nincs számottevő híve a gazdaság irányítói körében, mindösszesen 4 százalékukra számíthatnának. A tavalyi esztendő első felében az MSZP stabil előnyt élvezett a gazdasági elit körében, a változás első jele a nyárra tehető. Az év első negyedében 38 százalékon álltak a szocialisták, 25 százalékon a fiatal demokraták, a második negyedévben szinte ugyanekkora, 37 és 26 százalék volt a két párt szavazótáborának mérete. Ezután lefelé indult az MSZP, de 32 százalékos táborával még a harmadik negyedévben is tartotta előnyét. Ekkoriban a Fidesz még nem tudott újabb szavazókat öszszeszedni - 28 százalékon állt. A vállalatvezetői rétegen is úrrá lett a tanácstalanság, sokan elbizonytalanodtak pártpreferenciájukat illetően. Az év utolsó negyedében lényegében döntetlen volt az MSZP és a Fidesz párharca a gazdasági elit körében; előbbinek 31, utóbbinak 32 százalék támogatója volt. Ebben a rétegben a két párt erőviszonyai később fordultak meg, mint a lakosság körében, de nagyobb lett a változás mértéke. A választókorú népesség körében ősz óta a Fidesznél az előny, itt viszont csak az idei év elején vette át a vezetést. A fór azonban nagyobbá vált; amíg a népesség körében 10 százalékpont körüli az ellenzéki párt előnye, addig itt 19 százalékpont. Történik ez annak ellenére, hogy a vállalatvezetői réteg tagjai közül többen vallják magukat bal-, mint jobboldalinak (47, illetve 41 százalék). Ennél még érdekesebb talán, hogy liberálisnak 53, konzervatívnak 35 százalék tekinti magát. Egy dominánsan baloldali és még inkább liberális társadalmi csoportban jelenleg elsőbbséget élvez egy jobboldali és konzervatív párt. Ebből is látszik, hogy pragmatikus rétegről van szó, amelyben sokan nem ideológiai alapon, hanem aktuálpolitikai bázison fogalmazzák meg pártpreferenciájukat.

A következő éveket a gazdasági elit tagjai az európai uniós csatlakozás szemüvegén keresztül látják. Jelenleg az országot még nem igazán érzik felvértezettnek az európai uniós tagságra: egy 1-től 5-ig terjedő skálán felkészültségünk 2,4-es átlagértéket kapott tőlük. Kedvezőbbek viszont a várakozások: 56 százalékuk inkább előnyöket, 34 százalékuk inkább hátrányokat vár. Többségük a gazdaság élénkülésére, új technológiák elterjedésére és a piac bővülésére számít. A félelmek sorában az árak emelkedése, a mezőgazdaság leépülése kerül elő leginkább. Amely párt az EU-ban erősebb érdekképviselőként tűnik fel, annak nyert ügye lesz 2006-ban Magyarországon. A gazdasági elit biztosan mögé áll.