A város számít a kkv-kra

A fővárostól 170 kilométerre fekvő, 15 ezres lélekszámú Bonyhád a dél-dunántúli régióban, Szekszárd és Pécs között található a Völgység központjában. A tájegység fővárosaként is emlegetett kisváros 1977-ben kapta meg a városi rangot. A korábbi évtizedekben a bányászat, a cipő- és ruhaipar, valamint a mezőgazdaság jelentette a fő megélhetési forrást az itt élő emberek számára. Itt működött korábban a Botond cipőgyár, a Bony-KS Cipőipari Szövetkezet s több ruhaipari szövetkezet. Összesen mintegy 6-7 nagyobb könnyűipari üzem végezte tevékenységét a városban, több ezer embernek munkát adva. Ám a rendszerváltáskor ezek megszűntek, s helyüket tőkeerős nyugat-európai cégek vették át, így nem kellett elbocsátásokat végrehajtani.

Bár a 90-es években új munkahelyek nem létesültek (csupán néhány kis létszámú, 5-10 fős üzem), a régi munkahelyek megmaradtak. A munkanélküliségi ráta ez idő alatt 6-8 százalék között volt, ami elfogadható mértéknek számít az országos átlaghoz viszonyítva. A kedvezőtlen fordulatot az elmúlt év hozta, amikor a megye második legnagyobb foglalkoztatója, a Salamander bejelentette, hogy bezárja üzemét. Második gyáregységét az idén szüntette meg, s így összesen több mint ezer főt bocsátott el.

Jelenleg összesen mintegy 1300 gazdasági társaságot tartanak nyilván Bonyhádon, melyek több mint fele egyéni vállalkozó. A családi vállakozások is döntően a könynyűiparban és a kereskedelemben tevékenykednek.

A város számára leginkább a kis- és középvállalkozások erősítése, illetve a turizmus fejlesztése hozhat gazdasági fellendülést. Bonyhád kedvező fekvése és természeti adottságai vitathatatlanok, ám a fejlődőképesség attól is függ, hogy a település mennyi fejlesztési forráshoz juthat, és a befektetők felfigyelnek-e a kiaknázatlan idegenforgalmi lehetőségekre. Ilyen a termálvízből adódó gyógy- és vízi turizmus, továbbá a gazdag és érintetlen természeti környezet.

Bonyhádon többnyelvű, -vallású és -szokású népcsoport él együtt. Korábban a város alapvetően német kultúrájú volt, majd a bukovinai falvakból vándorló székely családok, valamint felvidéki magyarok települtek Bonyhádra. E három népcsoport alapvetően meghatározza a város és környéke kulturális arculatát, gasztronómiai szokásait.