Csak irányelvek az Eurostattól

Tegnap döntött az európai statisztikai hivatal abban a kérdésben, hogy milyen elvek szerint vegye figyelembe a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket az államháztartási hiány számításakor. A kiadott közlemény azonban konkrét esetekkel nem foglalkozott, így még nem ítélhető meg egyértelműen, hogy a döntés milyen hatással lesz a magyar költségvetésre. Tegnap, lapzártánkig sem a Pénzügyminisztérium, sem pedig az uniós intézmény nem foglalt állást a témában.

A konkrétumokra nem csak Magyarország vár, komoly következményei lehetnek több csatlakozó társországban is. Szlovákiában például a nyugdíjreform megvalósításának időzítése függhet azon, hogyan kell a konkrét országban alkalmazni a tegnap kiadott irányelveket.

Az Eurostat szeptember 1-jén teszi közzé soron következő statisztikai revízióját, amelyben többek között az új tagországok magánnyugdíjrendszereinek kérdésében is hivatalosan állást foglal - tájékoztatták lapunkat a statisztikai hivatal illetékesei. A kérdésben az Eurostat állásfoglalása a döntő, a tagállamok pénzügyminisztereinek ebbe nincs beleszólásuk.

Szakértők szerint az Eurostat mostani elvi állásfoglalása - bár az konkrétan a csatlakozó országok egyikét sem említi - alapján valószínűsíthető, hogy Magyarország nem fogja tudni az államháztartás körébe átsorolni a nyugdíjalapokat. Lengyelországnak ezzel szemben fel kell készülnie arra, hogy az eddig államháztartási körben nyilvántartott pénztárak kikerülnek onnan, ami tovább fokozza Varsó fiskális problémáit.

Magyarországon a nyugdíjrendszer hárompilléressé tételével esett ki a költségvetési számbavételi körből a GDP mintegy 0,8-1 százalékának megfelelő mennyiségű járulékbefizetés. Ezt a központi költségvetés téríti meg az állami nyugdíjalapnak, vagyis a kiesett bevétel növeli az államháztartás hiányát. A probléma nem új keletű. Magyarország már a nyugdíjreform megvalósítása óta szorgalmazta a kieső járulékbefizetések beszámítását. A legfőbb érv pedig az, hogy a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások - az állam felé fizetett járulékkal azonosan - nem generálnak keresletet, így a központi költségvetés által a nyugdíjalapba utalt kiegészítést sem kellene hiánynövelő tényezőként elszámolni.

Az esetleges kedvező uniós döntés melletti legfőbb érvünk az lehet, hogy hazánkban a magánpénztárak mögött a Pénztárak Garancia Alapja áll, amelynek hiteleiért az állam kezességet vállal. Vagyis, végső soron, a kötelező magánpénztári befizetésekkel vásárolt járulék az állami nyugdíjrendszer részét képezi.