Eladják az állami gabonát

Heti 20-20 ezer tonna állami búza- és kukoricamennyiség eladását kezdi meg e héttől az FVM - közölte lapunkkal Benedek Fülöp, a tárca közigazgatási államtitkára. A mostani értékesítési akció a májusi uniós csatlakozásig tart, így - figyelembe véve a lebonyolítás időigényét is - terményenként várhatóan 80 ezer tonna körüli áru kerül a piacra. Az állami lisztmennyiségből egyelőre nem adnak el készleteket.

Benedek előzetesen nem nyilatkozott arról, hogy a tárca az állami gabonát pontosan mennyiért kívánja értékesíteni. Korábbi információk szerint a tervekben az szerepelt, hogy a terményeket piaci áron adják el. Az államtitkár ugyanakkor most azt közölte, hogy a minisztérium a készletektől alacsonyabb áron akar megválni. Akár 10 százalékkal alacsonyabb ár is elképzelhető az árutőzsde 43 ezer, illetve 37-38 ezer forintos tonnánkénti májusi búza- és kukoricajegyzéseihez képest - fogalmazott.

Az állami gabonamennyiséget a minisztérium százszázalékos tulajdonában lévő Tartalékgazdálkodási Kht. kezeli, és e cég bonyolítja le a mostani értékesítést is. Úgy tudjuk, az EU-ban a stratégiai állami gabonakészletezésre nincs egységes direktíva, ez nemzeti hatáskörben van. Így a csatlakozás után e tevékenységet Magyarország saját szabályozás szerint folytathatja, de a készletekről rendszeresen be kell számolnia Brüsszelnek. A mostani eladásokról a kht. tegnapig nem kapott alapítói határozatot az FVM-től - tudtuk meg.

Információink szerint a tárca a kukoricát az állattartó gazdáknak adná el, akik "tevékenységükkel arányos" mennyiségre pályázhatnának. A búzát pedig elsősorban azok a malmok vehetnék meg, amelyeknek megfelelő exportpiacaik vannak. Így az állami terményből készült liszttel az FVM szerint stabilizálhatnák azokat a kapcsolataikat, amelyek a kivitelt sújtó, tonnánként 11 ezer forintos kiegyenlítő befizetés (lefölözés) év eleji bevezetésével veszélybe kerültek. Az 50 ezer forintos akkori búzaárak mellett ugyanis a lisztkivitel az állami intézkedés hatására leállt.

A lefölözéssel az FVM agyonvágta a lisztpiaci exportlehetőségeket - fogalmazott ugyanakkor Lakatos Zoltán, a feldolgozókat és a kereskedőket tömörítő Gabonaszövetség elnöke. A Romániába szállító kelet-magyarországi cégek például elvesztették bejáratott külpiacaikat, és helyüket szlovák konkurensek vették át. Az exportkorlátozó döntés jelentősen átrendezte a hazai áruviszonyokat is: egyes korábbi felmérések már a májusi csatlakozás előtti időszakra több száz ezer tonnás hiányt vetítettek előre, mivel számos szakértői vélemény szerint az FVM késve fékezte meg a kivitelt. A feldolgozók és a kereskedők később az exportkorlátozás módját is vitatták. Az export leállása óta viszont a cégek zöme 25-30 százalékkal visszafogta tevékenységét, így a hazai árukészlet most már elegendőnek tűnik - mondta Lakatos.

A gazdálkodókat nem zavarja az állami búzakészletek felszabadítása, mivel mára jórészt eladták saját terményeiket, közölte Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára. Szerinte mostanra bebizonyosodott, hogy - szemben egyes korábbi nyilatkozatokkal - a tavalyi gyenge termés ellenére sem volt búzahiány. Ám a MOSZ stratégiai szempontból nem tartja indokoltnak az állami kukorica értékesítését. Az eladással azért kellene várni, mert nem látszik, milyen lesz a takarmányozási szempontból is fontos idei búzatermés - tette hozzá a titkár.

-->