Éles jövedelmi különbségek

Az elmúlt években készült különböző kutatások, Eurobarometer-felmérések eredményeit összegző jelentés szerint a 13 csatlakozó és tagjelölt országban a válaszadók 60 százaléka véli úgy, hogy a társadalmi rendszer a hibás, míg a jelenlegi tagállamok polgárainak mindössze 35 százaléka nyilatkozott így. Kelet-Közép-Európában mindenütt 50 százalék körül, vagy a felett van ez a ráta, egyedül Csehország "zárkózott fel" e tekintetben az unióhoz: itt csupán minden harmadik válaszadó okolta a szegénységért a társadalmat. Nyugat-Európában a lustaságot vagy a balszerencsét a megkérdezettek 37 százaléka jelölte meg fő magyarázatként, de magas azok aránya is, akik a modern fejlődés szükségszerű velejárójaként tekintenek a szegénységre.

Miközben a szegénység megítélése különbözik az új és a régi tagállamokban, abban Európa-szerte egyetértés van, hogy az emberi életminőség első számú - bár persze nem kizárólagos - meghatározója a jövedelem. Ez a 28 országból 24-ben szerepelt az első helyen az életminőséget eldöntő tényezők sorában.

A tanulmány szerzői a háztartások jövedelmének elemzése alapján arra jutottak, hogy a lakosság átlagosan 13 (a régi tagországokban 15) százaléka él a szegénységi küszöb alatt, azaz az átlagos jövedelem 60 százalékánál kisebb összegből. Az unióban közel négyszeres a leggazdagabb és a legszegényebb lakossági csoport helyzete közti különbség, míg a tíz csatlakozó országban ez az arány három és félszeres. Magyar-, Lengyelországon és Csehországban ennél is csekélyebbek - a skandináv országokhoz hasonlók - a különbségek.