BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Elvesztegetett esztendők

Polgármesterszemmel című rovatunkban önkormányzati vezetőket kérünk arra, fejtsék ki álláspontjukat az őket leginkább foglalkoztató, településüket érintő aktuális kérdésekről. Elsősorban arra várunk választ, hogyan látják a polgármesterek önkormányzatuk helyzetét, lehetőségeit az európai uniós csatlakozás kapujában. Ezúttal Babák Mihály szarvasi polgármester írását közöljük.

Babák Mihály



Már éppen ideje volt annak, hogy a kormány az M5-ös autópálya - most részleges - kivásárlása, továbbépítése mellett döntött. Mindez azért fontos, mert térségünk hét-nyolc évet így is elvesztett. Reményeim szerint ennek a lépésnek számtalan kedvező hatása lesz. A déli területek, kistérségünk, városunk bekapcsolódhat a gazdaság vérkeringésébe, megnő a régió tőkevonzó képessége. A helyben létesülő újabb vállalkozások nemcsak munkahelyet teremtenek, a helyi adóbevételt növelik, hanem erősítik a terület népességmegtartó erejét.

Amennyire ideje volt, annyira nem sikerült jó szerződést tető alá hozni. Az Alföldi Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. és az állam között létrejött szerződésen nagyon érezhető a kapkodás. Sok a tisztázatlan pont, nem világos, hogy a megállapodás mekkora terhet ró a lakosságra. Még az is kiderülhet, hogy a Horn-kormány idején aláírt szerződés későbbi, kisebb módosításai miatt az AKA elvesztette jogosultságát az autópálya továbbépítésére. Vitatható, hogy az üzleti egyezkedések során szokatlan "fecsegés", hatalmas nyilvánosság nem rontott-e az állam tárgyalási pozícióin. Megkockáztatom azt is, hogy az egész folyamat kommunikációja dilettáns volt. Ezért a Fidesz-frakció parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását, illetve a szerződések nyilvánossá tételét kezdeményezi.

Kedvezőtlen folyamatok befolyásolják az önkormányzatok 2004-es költségvetését is. A város, büdzséjét készítve, azzal kellett számoljon, hogy az állam még jobban visszalépett a kötelezően előírt önkormányzati feladatok finanszírozásából. Az ötvenszázalékos közalkalmazotti béremelés áthúzódó költségeit nem kapta meg reálértéken egyetlen település sem. Ez vezetett oda Szarvason, hogy a közoktatás a tavalyi 80 százalékos állami finanszírozás helyett már csak 70 százalékot kap a központi költségvetésből.

A városoknak a beszedett helyi adót működésre kell fordítaniuk, fejlesztésre jóformán semmi sem jut. A hitelköltségek növekedése, az építőipari anyag- és szolgáltatási árak emelkedése óvatosságra inti a szarvasi önkormányzatot is. A fejlesztésekre szánt költségvetési pénzeknél az idén a maradékelv érvényesül: 3,2 milliárd forintos költségvetési főösszeg mellett működésre 2,7 milliárdot, beruházásokra 470 millió forintot fordítunk. Nem tervezünk sem bérfejlesztést, sem jutalmat, viszont kisebb létszámleépítést igen. Jelenleg beruházási-fejlesztési hitelállományunk 540 millió forint, e mellé az idén még 180 millió forintos hitelt veszünk föl.

Az előző évekről áthúzódó pályázati beruházási programok ugyan folytatódnak, ám a várható infláció és a kivitelezési költségek emelkedése miatt a városnak jelentős többletkiadásai lesznek. Az 5-10 millió forint közötti intézményberuházási és felújítási munkák egy része csak később valósulhat meg.

Szarvas, mint a legtöbb önkormányzat, a megnyíló uniós forrásokban látja a településfejlesztés jövőjét. Eddig is folyamatosan figyeltük a lehetőségeket, és pályáztunk a városfejlesztési terveinkbe illő kiírásokra. Probléma azonban, hogy csökkennek forrásaink, így egyre nehezebben biztosítható előírt önerő. Nagy gondban vagyunk akkor is, amikor egy-egy sikeresen megnyert pályázati programot meg szeretnénk valósítani. Az EU-projekteket ugyanis a nyertes pályázóknak előre meg kell finanszírozniuk. Ennek fedezetét pedig a legtöbb önkormányzat - mi is közéjük tartozunk - nem tudja előteremteni. Ha például városunk EU-támogatást nyer, és egymilliárd forintos, két évig tartó beruházásba kezd, ennek forrását meg kell előlegeznie. Az alacsony, tízszázaléknyi önerő mellett ehhez két év alatt több mint 900 millió forintnyi likvid forrásra is szükség van. Ennyi szabad pénzeszközzel nem rendelkeznek a települések, még a megyei jogú városok sem. A kormánynak tehát valamilyen módot kell találnia arra - noha ez a mai költségvetési helyzetben nehezen megvalósítható -, hogy ezeket a pénzeket biztosítsa az önkormányzatok számára, például az állam garanciavállalása mellett fel kellene tőkésítenie a településeket. Szarvas nem engedheti meg magának, hogy - többek között a pályázat-előkészítő alap késedelmes működése miatt - két évig ne nyerjen brüsszeli pályázatot. Ezért nagy programok helyett kicsikre fokuszálunk, és inkább részprojektekre próbálunk pályázni.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.