Ezerrel többen az uniós ringben
Csak a hazai viszonyok között számítanak nagynak azok a vállalatok, amelyek a csatlakozás napjától, 2004. május 1-jétől átkerülnek a középvállalkozói kategóriába, ezért a pályázatok készítőinek kell a kiíráskor ügyelniük arra, hogy a változás ne teremtsen aránytalanul kivételes helyzeteket - mondta lapunknak Szirmai Péter, a BKÁE Kisvállalkozás-fejlesztési Központjának megbízott igazgatója.
Mindamellett elismerte, hogy az új középvállalkozások lényegesen jobb pozícióból indulnak a pályázatokon, mint a kicsik, hiszen kiépített cégapparátussal rendelkeznek, könnyen lesz pályázatfigyelőjük, pályázatírójuk, és a lobbizásban is "dörzsöltebbek". Ezért a gazdaságpolitika feladata az "aprók" képviselete; az Európai Unió szabályai nem tiltják, hogy a tagállamok helyzetbe hozzák a kis- és mikrovállalkozásokat.
"Sajnálatos módon nálunk a legkevésbé azonban az államapparátus van felkészülve erre" - véli Szirmai Péter. Mindenesetre követendő jó példaként említi a pályázat-előkészítő alapot (pea); szerinte hasonló konstrukcióban akkreditált pályázatírók biztosításával segíthetnék az apró vállalkozásokat az uniós támogatások elérésében.
Magyarországon jelenleg a kkv-kra az 1999. évi XCV. törvény vonatkozik, amely a csatlakozás pillanatában módosul az EU-ban 2005. január 1-jéig érvényben lévő 96/280 EK ajánlásnak megfelelően (VG, 2004. március 5., 6. oldal). Ez utóbbi tehát az irányadó most a gazdasági versenyképesség operatív program (gvop) kkv fejlesztési prioritású pályázatainál a kedvezményezettekre vonatkozóan - tájékoztatta lapunkat Köteles Bernadett, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal munkatársa. Vagyis minden vállalkozás pályázhat, ahol a foglalkoztatottak száma 250 főnél kevesebb, az éves nettó árbevétel maximum 10,489 milliárd forint, vagy a mérlegfőösszeg 7,08 milliárd forint. A kisvállalkozói kategóriában a következők a mutatók: maximum 49 fő foglalkoztatott, maximum 1,8 milliárd forint éves nettó árbevétel, vagy 1,5 milliárd forint mérlegfőösszeg. A mikrovállalkozásoknál maximum 9 fő lehet a foglalkoztatottak száma, az éves nettó árbevételre és a mérlegfőösszegre nincs megkötés.
Fontos azonban ügyelni arra, hogy a szabályozás 2005. január 1-jétől ismét változik - figyelmeztet az NFH szakértője -, Magyarország is átveszi a közösség új, 2003-as ajánlását. Eszerint azok minősülnek kkv-nak, amelyek maximum 249 főt foglalkoztatnak, maximum 12,5 milliárd forint éves nettó árbevétellel, vagy 10 milliárd forint mérlegfőösszeggel rendelkeznek. A kisvállalkozóknál az új mutatók: maximum 49 foglalkoztatott, maximum 2,5 milliárd forint évi nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg. A mikrovállalkozások ugyanúgy maximum 9 főt foglalkoztathatnak, ám ekkortól maximum 500-500 millió forintban rögzítik az éves nettó árbevételt, illetve a mérlegfőösszeget. Ezen változások nyomán a kkv-k száma egyrészt nőni fog, jósolja Köteles Bernadett, másrészt új fogalmak (önálló, kapcsolódó és partnervállalkozás) bevezetésére is sor kerül, amelyekre szintén érdemes odafigyelni.
Európai uniós mércével a "helyére kerül" az a 960 hazai nagyvállalat, amely május 1-jétől átminősül középvállalkozássá. A szakértő gazdaságpolitikai feladatnak tartja, hogy az újak megjelenésével ne alakuljanak ki aránytalanságok a kkv-szektorban.
Kocsi Margit
-->
