Fellendülőben a gazdaság

Tavaly az utolsó negyedévben is folytatódott az élénkülés a magyar gazdaságban. A GDP 3,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, ezzel 2003 leggyorsabb ütemű növekedését produkálta. Hasonló képet kapunk a "gyorsabb" konjunktúramutatónak számító, a negyedéves változást jelző adatnál: 1 százalékos GDP-növekedést ezelőtt utoljára két éve mért a Központi Statisztikai Hivatal.

Az év egészében 2,9 százalékos volt a növekedés, ami - köszönhetően az első félévi konjunkturális mélypontnak - 1996 óta a legalacsonyabb. Igaz, március végén várhatóan korrekciókra számíthatunk, hiszen az exportteljesítmény adatait az év során jelentősen felfelé módosította a KSH. Így tehát nem kizárt, hogy 2003-ban sem volt 3 százalék alatti a növekedés.

Az élénkülést mutatják a beruházási adatok is. A feldolgozóipar felhalmozási kiadásai kiemelkedő mértékben, a negyedik negyedévben éves alapon 14,4 százalékkal emelkedtek. Ez bizonyítja: a vállalati szektor újra kapacitásbővítési periódusban van. A választások után hagyományosan visszaeső állami beruházások ugyan lehúzzák az összesített volumenindexet, de az összkép így is biztató.

Összességében 2003 utolsó szakasza egyértelműen kedvező irányú elmozdulást jelent a korábbi, lassuló ütemű, masszívan egyensúlyromboló növekedéstől. Ebben az időszakban már nemcsak a gazdasági növekedés, hanem a külső egyensúlyi pozíció szempontjából is üdvözlendő folyamatok indultak el a gazdaságban. Bár a részletes GDP-adatok még nem állnak rendelkezésre, de a külkereskedelmi statisztika alapján jó esély mutatkozik arra, hogy a bővülés szerkezetével kapcsolatban is kedvező irányú változásról számol majd be a KSH.

Az adatok valamelyest jobbak voltak a vártnál, így bizakodóbbak lettek az elemzők 3,8-4 százalékra javította 2004-es növekedési prognózisát Barcza György, az ING Bank elemzője. (Az év elején a Pénzügyminisztérium 3,5, a múlt héten a jegybank 3,2 százalékos növekedést jelzett előre.) A magasabb növekedés segíthet a költségvetés helyzetén is - hívja fel a figyelmet Barcza. Az elemző számításai szerint egy százalékponttal magasabb GDP-növekedés - a magasabb nominális bruttó hazai terméken és a növekedés által generált többletbevételeken keresztül - 0,5 százalékponttal mérsékelheti a GDP-arányos hiányt. A terven felül gyorsuló gazdaság - az IMF és a jegybank által számított - 5,3 százalékos előrejelzéséhez képest 4,9 százalékra viheti le a deficitet.

Az a tény, hogy a meglepetésszerűen gyors növekedés 260-270 forintos árfolyamnál következett be, azt mutatja, hogy a monetáris politika az inflációs cél érdekében különösebb reálgazdasági áldozatok nélkül megpróbálkozhat 250 forint/euró körül tartani a hazai valuta kurzusát - véli Barcza.