Harmincötezer új lakás 2003-ban

Tavaly 35,5 ezer lakás épült Magyarországon, 13 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt. Négy esztendő folyamatos növekedése következtében a lakásépítési szektor ledolgozta a rendszerváltáskori visszaesését, de mennyiségi szempontból még messze van a 80-as évek végi 50-60 ezres éves kapacitástól.

A rekord alapvetően az utolsó negyedév teljesítményének köszönhető: bár minden évben ez az időszak a lakásátadások csúcsa, 20 ezer darab feletti használatbavételi engedélyről most először számolt be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez a megugrás tulajdonképpen minden jel nélkülinek minősíthető, hiszen a megelőző időszakok alapján úgy tűnt, hogy a lakásépítések a 2001-2002-es időszak csúcsa után egy lassú, egyenletes növekedési pályára állnak. Ezt mutatta tulajdonképpen a néhány negyedéves előrejelző képességgel bíró lakásépítési engedélyekről szóló statisztika is. Most viszont az építési engedélyek is megugrottak, az utolsó negyedévben 40 százalékkal többet adtak ki, mint egy évvel korábban.

A fellendülés elsősorban a városi lakásépítésekre vonatkozik, itt mutatkozik átlag feletti növekedés mind az új engedélyezések, mind a használatba vett lakások számában. Érdekesség, hogy a korábban a konjunktúra központjának számító Budapesten tavaly kevesebb lakást adtak át, mint 2002-ben. Igaz, az építési engedélyek száma a fővárosban is növekvő tendenciát mutat, ami jó növekedési kilátásokat jelez.

Az utolsó negyedév adatainak értelmezése nehézségekbe ütközik, hiszen nem tudni, hogy a keretfeltételek jelentős változása (kedvezményes hitelek szigorítása, telekáfa) milyen hatást gyakorolt. Valószínű, hogy a bankoknál tapasztalt lakossági rohamra az építőipar még nem tudott érdemben reagálni, hiszen egy-egy projekt átfutási ideje az építési engedélyig ennél hoszszabb időt igényel. Viszont a telekáfa bevezetése előre hozhatott jó néhány, a megvalósítás küszöbén álló tervet, így feltehetően részben ez az oka az építési engedélyek csaknem 60 ezer darabig történő felfutásának.

A jövő éppen ezért sok bizonytalanságot hordoz. A hitellehetőségek beszűkülése miatt kérdéses a lakossági kereslet alakulása, illetve az építőipar árérzékenysége is. A mostani boomnak azonban a tapasztalatok szerint elhúzódó hatása lesz, vagyis a most kiadott építési engedélyek egy ideig leköthetik a kapacitásokat. A 2001-2002-es tapasztalatok alapján most az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy az idén kitart a lendület, és a lakásépítés rekordteljesítményével elérhető a lakásállomány megújulása szempontjából határvonalnak tekintett 40 ezres határ.