Hátrébb az országkockázati listán
A Euromoney félévente közzétett országkockázati ranglistája kilenc kategóriában próbálja számszerűsíteni a befektetők számára egy-egy országhoz kapcsolódó kockázatokat. 25-25 százalékos súllyal veszi figyelembe a politikai kockázatot és a makrogazdasági teljesítményt (utóbbin belül az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem szintjét és a közeljövőre vonatkozó makro-előrejelzéseket). 10-10 százalékos súllyal szerepelteti az adott ország adósságállományára vonatkozó különféle mutatókat, az átütemezett vagy meg nem fizetett adósság arányát, illetve a vezető hitelminősítők által adott szuverénadósság-besorolásokat. További 5-5 százalékos súllyal veszi figyelembe a magánszféra hosszú lejáratú adósságállományának GNP-hez viszonyított arányát, a rövid lejáratú hitelekhez való hozzáférés lehetőségét, a jelentősebb hitelező szindikátusok véleményét az adott ország tőkepiaci forrásokhoz való hozzáféréséről, továbbá a követelések eladásának másodlagos piacán (forfetírozás) felszámított hozamfelárak nagyságát a kockázatmentesnek minősített országokkal szembeni követelésekhez képest.
Mindezek alapján Magyarország igen kedvező pontszámot kapott a politikai kockázatra, de a makrogazdasági teljesítménye csak közepes. Csehországot hazánk elsősorban a rövid lejáratú hitelekhez való jobb hozzáférésnek köszönhetően előzi meg a listán, Lengyelországot szintén emiatt és a jobb politikai stabilitás miatt is. A kelet-európai térségben mindazonáltal az összpontszám alapján is éllovas Szlovénia kapta a legjobb besorolást a politikai stabilitás terén is.
