Horvát kezdés: Prodi bizakodik

Brüsszel



Romano Prodi bizottsági elnök szerdán ugyan arról beszélt, hogy bízik a korai tárgyaláskezdésben Horvátországgal, ám bizottsági források szerint kérdéses, hogy mindezt már idén javasolni tudják-e majd. Az Európai Bizottság főigazgatóságai között a minap volt egyeztetés a Horvátországról most készülő első bizottsági vélemény (avis) szövegéről. A brüsszeli testület készül az első horvát értékelés közzétételére, ami a kapcsolatok ezen szakaszában nem kevesebbet hivatott eldönteni, mint hogy javasolják-e a csatlakozási tárgyalások megkezdését Zágrábbal, vagy sem.

Horvátország egy éve adta be tagsági kérelmét, és Zágrábban sokáig abban reménykedtek, hogy kellő "ráhajtással" akár még a 2007-es csatlakozást megcélzó bolgár-román párost is utolérhetik. A 2007-es taggá válást ugyan Brüsszelben mindig is irreálisnak tekintették, de azt magas tisztségviselők is elismerték, hogy a gazdasági felkészültség, a piacgazdasági feltételek, valamint a jogharmonizáció tekintetében Horvátország biztató háttérrel szállt ringbe. Akadtak olyan vélemények is, hogy e területeken a horvát készültség már most előbbre tart.

Úgy tűnik azonban, hogy a politikai kritériumok nem megfelelő teljesülése alááshatja a horvát reményeket. Jól értesült források tudni vélik, hogy a véglegesítés előtt álló bizottsági avis nem tud majd szemet hunyni olyan problémák felett, mint a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való nem megfelelő együttműködés, a kisebbségi jogok nem kielégítő biztosítása, valamint a menekültek visszafogadása körül támasztott nehézségek ügye.

A jelek szerint egyelőre még nem dőlt el, hogy pontosan mi legyen minderre a brüsszeli reakció. Halaszthatják a "vélemény" közzétételét, vagy a helyzet adott határidőhöz kötött felülvizsgálatától tehetik függővé a végső vélemény megfogalmazását, esetleg mindezt csak a politikai kritériumok kapcsán tartják majd szükségesnek. És az sem kizárt, hogy az avis időben, teljes terjedelemben megszületik, de akkor az - bennfentes vélemények szerint - valószínűleg "nem tud majd teljes egészében pozitív" lenni.

Bizottsági illetékesek mindezek mellett újra és újra fontosnak tartják, hogy emlékeztessenek: még ha kedvező is az országértékelés, a tárgyalási mandátum csak az év végi EU-csúcson - de legjobb esetben is az őszi találkozón - várható a leghamarabb, ami után még a tárgyalási menetrendet is ki kell dolgozni. A májusban csatlakozó tízek esetében a mindezek után megnyíló tárgyalás négy és fél évig tartott - Bulgária és Románia a hetekben zárja az ötödiket is -, amit a legjobb esetben is egy-másfél éves ratifikáció követ. Azaz, 2005-ös tárgyaláskezdést feltételezve - ami tehát az említett negatív észrevételek miatt még akár kérdésessé is válhat - leghamarabb is csak 2009-től kerülhetne sor a horvát csatlakozásra. (Az akkori belépéshez viszont kedvező körülményt teremthet, hogy 2009-ben cserélődik az Európai Bizottság és az Európai Parlament, és intézményi szempontból mindig könnyebb ilyenkor bővíteni is.)

Prodi mindenesetre szerdán - az Európai Parlament liberális csoportjának a kibővülő EU külkapcsolatairól tartott tanácskozásán - a integráció pozitív hatására a Balkánt hozta fel példaként. De talán nem véletlen, hogy Horvátország esetében maga is úgy fogalmazott: bizonyos a csatlakozási tárgyalások közeli megkezdésében - feltéve, hogy Zágráb maradéktalanul teljesíti a politikai kritériumokat.