Jelképes telekárral is vonzzák a beruházókat

z Az utóbbi időben elsősorban a településről távozott, mezőgépgyártással foglalkozó GFP Kft. hívta fel Szentgotthárdra a figyelmet. Még

a cég felszámolása is gondot okozott. Mennyire rendeződött a helyzet, illetve az ott foglalkoztatottak sorsa?

Úgy tűnik, végre megszűnik a GFP Mezőgépgyár Kft. 157 egykori dolgozóját sújtó bizonytalan állapot, és pont kerül a tavaly augusztustól húzódó, komoly indulatokat keltő ügy végére. A GFP-nél a nyári leállást követően leszerelték, majd elszállították a termelőgépek nagy részét, de csoportos létszámleépítést a munkaügyi központnak nem jelentettek be. A dolgozókat kizárták munkahelyükről, el nem bocsátották őket, de bért, vagy állásidőt nem fizettek nekik. A rendes felmondástól a cég vezetése elzárkózott, így a dolgozók másutt sem vállalhattak munkát, s munkanélküliként sem regisztrálták őket. Az ősz folyamán többen kezdeményeztek felszámolási eljárást a cég ellen. A felszámolásról szóló közlemény januárban jelent meg a Cégközlönyben. A munkavállalókat is januárban értesítette a felszámoló arról, hogy munkaviszonyuk rendes felmondással megszűnik. A dolgozók igényeinek egy részét az országos bérgarancia alapból lehet kielégíteni. Az összes járandóságot nem lehet rendezni, de számukra már az is eredmény, hogy legalább regisztrálták őket a munkaügyi központnál, és megtehetik a szükséges lépéseket új munkahely keresésére.



z Egy ideje tendencia, hogy az elsősorban bérmunkát végző, olcsó munkaerőt foglalkoztató vállalkozások odébbállnak. Milyen a Szentgotthárdon termelést végző cégek összetétele?

Szentgotthárdon is megvan ennek a veszélye. Éppen a GFP Kft. erre a példa. Az utóbbi időben a leépítések miatt meglehetősen kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzet alakult ki városunkban, ami arra késztette a város vezetését, hogy a jelentkező munkanélküliség csökkentésére programot dolgozzon ki. Ebbe tartozik, hogy különféle kedvezményekkel elérjük a nagyobb létszámot foglalkoztató beruházások Szentgotthárdra telepítését.



z Milyen kedvezményeket tudnak nyújtani?

Az önkormányzat egyforintos négyzetméterenkénti névleges áron értékesít beruházáshoz szükséges összközműves telkeket azon vállalkozások számára, amelyek vállalják, hogy 10 éven át folyamatosan legalább 50 fő helyi - szentgotthárdi, illetve a szentgotthárdi kistérségben élő - munkaerőt foglalkoztatnak a városban. A beruházók részére az önkormányzat az ipari parkban lévő 6,7 hektáros területen biztosít telkeket. E területek nagysága foglalkoztatottanként 200 négyzetméter lehet. A beruházónak vállalnia kell az önkormányzat érdekeit védő biztosítékokat. Ilyen például a visszavásárlási jog és a kötbér.



z Egyedülálló, hogy olyan ipari parkja van a településnek, amely átnyúlik az unióba,

illetve a határ mindkét oldalán üzemel. Van-e tulajdonrésze az önkormányzatnak

az ipari parkban?

A Szentgotthárd-Heiligenkreuz Ipari park egyike volt az elsőknek Magyarországon. 1997-ben kezdte működését, azóta a park első üteme megtelt. Különlegessége, hogy mind ez ideig az egyetlen határon átnyúló ipari park, hiszen nyugati része osztrák oldalon fekszik. Az ipari park - kapcsolódva a Kelet-Ausztria (Bécs, Graz) és a Nyugat-Dunántúl (Győr, Szombathely, Zalaegerszeg) hálózatához - egy európai mércével mérve is komoly rendszer részévé vált. Az önkormányzat 8,4 százalékban tulajdonos.



z Mennyire meghatározó

a város iparűzésiadó-bevételeinél a multik által fizetett ilyen adó? Rendelkeznek-e még ezek a cégek adókedvezménnyel?

A nagyobb vállalkozások, multinacionális cégek által fizetett adó meghatározó a város iparűzésiadó-bevételeinél, az összes ilyen adóbevétel mintegy 70 százalékát teszi ki. Szentgotthárdon jelenleg 2 százalékos az adó mértéke. Ugyanakkor az a vállalkozás, amely 1998 januárja és 2003 decemberének vége között legalább 10 milliárd forintos új kapacitást létrehozó beruházást helyezett üzembe, és évente 10 milliárd forint értékű terméket állít elő, az e tevékenységéből származó korrigált nettó árbevétele után számított adó teljes összegét adókedvezményként veheti igénybe 2007 végéig. Amelyek pedig a tavaly év végét megelőzően az ipari park 2. számú területén foglalkoztatást növelő beruházást valósítottak meg, két éven keresztül adójuk felét fizetik.



z Mekkora költségvetéssel gazdálkodik a város? Most, hogy országszerte pénztelenségre panaszkodnak az önkormányzatok, önök tudnak-e beruházásokra, fejlesztésekre pénzt fordítani?

Az önkormányzat költségvetése mintegy 2,2 milliárd forint. Az idei évre tervezett beruházások, fejlesztések között van - egyes városrészekben - a szennyvízhálózat kiépítése. Ezenkívül építési telkeket alakítunk ki, továbbfejlesztjük az önkormányzati információs rendszert, kerékpárutakat és járdákat építünk, s elindítunk egy termálfürdőprogramot is. Ezek 2004-re tervezett költsége meghaladja a 355 millió forintot, amit hitelből kívánunk finanszírozni. 34 milliót költünk felújításokra, például a kolostorpark angolkerti részének rekonstrukciójára, valamint önkormányzati bérlakások felújítására.



z Milyen infrastruktúrával rendelkezik a város?

A település csatornázottsága meghaladja a 65 százalékot. Meg kell jegyezni, hogy Szentgotthárdhoz tartozik Farkasfa is, ahol az őrségi szeres településszerkezet miatt a hagyományos szennyvízelvezetés nem megoldható. Jelenleg két pályázatunk van elbírálás alatt. Amennyiben azokon eredményesen szerepelünk, négy városrész, Rábatótfalu, Máriaújfalu, Zsida és Zsidahegy csatornázását tudjuk megoldani, s ezzel a fenti arányszám jelentősen növekedne. Jakabháza városrész csatornázására már kész terveink vannak.



z Érinti-e Szentgotthárdot

a tervezett gyorsforgalmi utak hálózatának fejlesztése?

Jelenleg készül a Graz-Bécs autópálya linzi csatlakozásának nyomvonalterve, amely csomópont a magyar határtól mindössze 20 kilométerre van. Ehhez kapcsolódóan a tervek szerint 3-5 éven belül megépül az a gyorsforgalmi út, amely a rábafüzesi határátkelőt, illetve annak szomszédságát is eléri, így Szentgotthárd közvetlenül csatlakozik majd az európai gyorsforgalmi hálózathoz. A nyomvonaltervek ehhez a beruházáshoz is készen vannak. Bízom abban, hogy a magyar szakhatóságok ígéretei alapján a határ ezen oldalán is megkezdődhet a gyorsforgalmi úthoz kapcsolódó M8-as építése.



z Feltételezhetően nem kis gondot okoz a településen

a rábafüzesi közúti határátkelő túlzsúfoltsága. Várható-e fejlesztés a határon?

Az európai uniós csatlakozásunkat követően, Schengen után a belső határokon megszűnik a hatósági ellenőrzés. A Szentgotthárd-Rábafüzes határátkelő harmadik országok termékeinek vámkezelő pontjaként működik tovább, így a nemrég megépült terminál továbbra is üzemelni fog. A VPOP mobil ellenőrző csoportjának lesznek még olyan feladatai, mint a rendészeti tevékenység, a kábítószerrel, jövedéki termékekkel, fegyverrel, lőszerrel kapcsolatos jogsértések elleni küzdelem.



z Ön nem régóta polgármester Szentgotthárdon. Melyek a legfontosabb teendők, amelyek önre várnak, s amelyeket szeretne megoldani?

A munkahelyteremtés a legfontosabb feladatunk. Ezenfelül végre kívánjuk hajtani az úgynevezett e-közigazgatást megvalósító "intelligens város" programot. Ennél az év végéig konkrét eredményeket kell felmutatnunk. Ugyancsak jelentős feladat az említett termálprogram megvalósítása.