Korlátozás a láthatáron?
A kilátásba helyezett megoldás "azt jelenti, hogy pontosan ugyanaz a korlátozás vonatkozik majd a csatlakozás utáni hét évben a jelenlegi EU-tagállamok munkavállalóira, mint amelyeket ezen országok a magyar állampolgárokkal szemben alkalmaznak" - mondta Gál J. Zoltán. Leszögezte: a kétoldalú tárgyalásokon Magyarország a lehető legliberalizáltabb munkaerőpiacot szeretné kialakítani a jelenlegi EU-tagállamokkal.
Értesüléseink szerint tegnap Gottfried Péter integrációs államtitkár konzultációt tartott a munkavállalás kérdéséről a jelenlegi és a májusban csatlakozó 24 ország nagykövetével, továbbá a munkaerő-áramlás kérdésében az uniós tagokhoz hasonlóan érintett Európai Gazdasági Térség országainak diplomáciai képviseletével. Ezen az államtitkár felhívta a figyelmet az EU- és EGT-tagok csatlakozási szerződésből fakadó kötelezettségeire.
A szerződés értelmében ugyanis a jelenlegi tagállamoknak a magyar munkavállalók esetében is biztosítaniuk kell a közösségi preferencia elvét, a 12 hónapos szabályt, illetve a családtagok kedvezményét. Előbbi szerint a magyar munkavállalókat az EU-tagságból adódóan előny illeti meg az egyes állások betöltésénél az unión kívülről érkező munkavállalókkal szemben. A 12 hónapos szabály szerint automatikusan jár a munkavállalási engedély azoknak a magyaroknak, akik legalább egy évet már dolgoztak az illető tagállamban. Azok családtagjai pedig, akik legalább másfél éve dolgoznak az adott tagállamban, szintén meg kell kapják a munkavállalási engedélyt a csatlakozás után. Gottfried hangsúlyozta, hogy hazánk számára csak akkor fogadható el, hogy valamely tagállam korlátozni akarja a szociális juttatásokhoz való hozzáférést, ha az valamennyi uniós tagország polgáraira egyformán vonatkozik. Az államtitkárt lapzártánkig nem sikerült elérnünk.
