Közelebb az EU-alkotmány
A magyar külügyminiszter szerint "a kettős többség alapján látszik körvonalazódni" egy lehetséges kompromisszum a decemberi brüsszeli EU-csúcson kisiklott alkotmányozói vitában, s azon belül is az akkor minden mást blokkoló szavazási eljárás kapcsán. Annyi bizonyos, hogy a kis országok kerülni igyekeznek minden olyan megoldást, ami könnyű blokkolást tenne lehetővé a "nagyok" számára a döntéshozásban - tette hozzá, úgy vélve, hogy a lengyel diplomácia láthatóan kész "a nizzai szerződéstől távolodó megoldást keresni".
A soros elnökséget ellátó Brian Cowen ír külügyminiszter a sajtóértekezletén óvatosan úgy fogalmazott, hogy Ahern ír miniszterelnök csütörtök este "átfogó értékelést" ad majd a "kialakult helyzetről", és a rendelkezésére álló információk alapján "igyekszik a folyamat jövőbeli kilátásaira összpontosítani". Brüsszeli diplomáciai források szerint Dublin igazából még nem döntötte el, hogy a kormányközi konferencia felújítására tegyen-e javaslatot, avagy megálljon a jellemző álláspontok összefoglalásánál, jelezve az elnökség készségét a kompromisszumok keresésében. "Sok múlik az utolsó órák egyeztetésein is" - jegyezte meg egy elnökségi diplomata.
A miniszteri találkozó alapvető tiszte volt a csütörtök-pénteki brüsszeli EU-csúcs elé kerülő dossziék előkészítése. A mindenkori márciusi találkozók témája a gazdasági helyzet alakulása, különös tekintettel a 2000-ben elfogadott lisszaboni folyamat megvalósulására. A múlt heti tragikus események nyomán azonban az állam- és kormányfőknek véleményezniük kell a belügyminiszterek pénteki, majd külügyminiszterek hétfői vitáin véglegesített állásfoglalást a terrorizmus elleni harc lehetséges módozatairól is. Cowen ennek kapcsán megerősítette, hogy kollégái teljes egyetértésben támogatták a leendő alkotmány tervezetében már szereplő "szolidaritási záradék" politikai szintű felkarolását a mostani EU-csúcson, támogatási lehetőséget helyezve kilátásba a valamely támadás nyomán erre rászoruló országok felé.
A külügyminiszterek megvitatták a koszovói helyzetet is. Kovács László ennek során rámutatott: a szerbiai választások eredménye és a koszovói zavargások ténye egyaránt arra utal, hogy "a nacionalizmusnak mélyek a gyökerei a térségben". A magyar külügyminiszter arról is beszámolt, hogy a napokban telefonon beszélt Kostunica szerb kormányfővel, és igyekezett óvni az "erőszak spiráljának" az elszabadulásától. Kovács szerint a szerb vezetésre csakúgy, mint az albán félre az EU-nak "nyomást kell gyakorolnia" e forgatókönyv elkerülése érdekében, megértetve mindkét féllel, hogy "erőszakkal nem lehet célt érni".
