Országtörténet és sporttörténelem

2004-ben a Magyar Nemzeti Bank 0t emlékérme kibocsátását tervezi. Végigtekintve a soron azt látjuk, hogy az érméken megelevenedik a magyar őstörténettől kezdve a középkoron keresztül a jelenkorig számos jelentékeny momentum, fűszerezve az idei év kétségtelenül legkiemelkedőbb sporteseményével, az olimpiával.

Az MNB 2004. március 30-án bocsátja ki az idei év első emlékérméjét az athéni, XXVIII. nyári olimpiai játékok tiszteletére. Az ezüstérmét tervező Gáti Gábor szobrászművész a számos magyar olimpiai bajnokot adó ökölvívást választotta az érme témájául, mely sportág már a 23. ókori olimpián, i. e. 688-ban bekerült az olimpiai játékok programjába.

Az MNB 1984 óta minden nyári olimpia megrendezése alkalmából kibocsátott emlékérmét. Az olimpiai témájú érméknek mind bel-, mind pedig külföldön széles gyűjtői köre van. A XXVIII. nyári olimpiai játékokról való megemlékezés jelentőségét az is növeli, hogy a helyszín ismét Athén. Itt tartották ugyanis 1896-ban az első újkori olimpiát, melyen Hajós Alfréd magyar úszó 100 és 1200 méteres gyorsúszásban aranyérmet nyert.

Magyarország EU-ba történő tagfelvétele alkalmából az MNB 2004. május 3-án egy arany és egy ezüst emlékérmét bocsát ki.

Az 50 000 forint névértékű aranyérme hátlapján a Magyarországot szimbolizáló csodaszarvas látható, amint átszökken az Európai Uniót jelképező, tizenkét csillagból álló csillagkoszorún.

Az emlékérme 986 ezrelék finomságú, 4 dukát (13,964 gramm) súlyú aranyból készül. A magyar aranyforint, későbbi nevén dukát, mintegy 600 éven át Károly Róberttől IV. Károly uralkodásáig volt forgalomban. A hagyományos dukátsúlyban vert aranypénz kibocsátásával egyúttal a legismertebb és leginkább értékálló magyar pénznek is emléket szeretne állítani az MNB.

Az 5000 forintos ezüstérme hátlapján, az Európát jelképező gótikus ablakokból kitekintve, szintén a Magyarországot szimbolizáló csodaszarvas tűnik fel.

Mind az arany-, mind pedig az ezüstérmét Papp László iparművész tervezte.

Az MNB 2002-ben a világörökség magyar vonatkozású részeit bemutató emlékérme-sorozatot indított el, a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló nemzetközi UNESCO-egyezmény elfogadásának 30. évfordulója alkalmából. A sorozat első tagja a Hortobágyi Nemzeti Parkról szóló emlékérme volt. A Magyar Érmehírlap című újság olvasói az érmét a 2002. év legszebb pénzének választották. 2003-ban a festői környezetben fekvő, jellegzetesen palóc építészeti stílusú faluról, Hollókőről jelent meg érme.

2004 júniusában az MNB a pécsi ókeresztény sírkamrákról szóló ezüstérme kibocsátásával folytatja a "Világörökség részei Magyarországon" emlékérme-sorozatot. A római kori Sopianae - a mai Pécs - IV. századi ókeresztény temetőjét a világörökség-bizottság 2000-ben vette fel a kultúrtörténeti kincsek listájára. Az 5000 forint névértékű ezüstérme tervét ifj. Szlávics László szobrászművész készítette.

Szeptemberben a Magyarország várairól szóló emlékérme-sorozat elindításával az érmegyűjtők régi vágya teljesülhet. Ha-zánkban számos vár maradt meg az utókor számára is látogatható állapotban, közülük az egyik leghíresebbel, a visegrádival indul az ezüstérme-sorozat. Az 5000 forint névértékű ezüstérmét Kiss György szobrászművész tervezte.

Az emlékérmék technikai paramétereiről és a tervezett kibocsátási darabszámról bővebben olvashatnak az MNB honlapján (www.mnb.hu) a "Pénzeink" menüpont alatt.