Rugalmasabb cégáttelepülés

Nem az Európai Unióhoz történő csatlakozás, sokkal inkább egy leendő közösségi irányelv segítheti a magyar cégek mobilitását a belső piacon. A vállalkozó magyarok eddig is akadálytalanul alapíthattak határainkon túl céget, e tekintetben a csatlakozás nem hoz változást - mutatott rá Gadó Gábor, az igazságügyi tárca helyettes államtitkára.

Gadó szerint az unión belüli tőkemozgást az ösztönözné igazán, ha az egyik állam joga szerint megalapított társaság úgy települhetne át és fejthetné ki tevékenységét a számára kedvezőbb, célravezetőbb lehetőségeket nyújtó másik tagállamban, hogy ez ne igényelné szükségképpen a vállalkozásokra irányadó társasági jogi szabályok megváltoztatását.

A már működő társaságok számára adózási megfontolásokból fontos székhelyáthelyezés nem úgymond kívülálló mivoltunk okán ütközik problémába: a tagállamokban alapított vállalatoknak is gondot okoz. Reménykeltő, hogy e kérdésben immár változóban a közösségi jog. Igaz, teszik hozzá a szakemberek, a készülő szabályozásnak a multinacionális cégeknél lehet igazán jelentősége, amelyek az éppen aktuális szempontokat mérlegelve döntik el, hol hasznos működniük, és ha érdemesnek tartják, relatíve gyorsan, valamint kisebb költséggel költözhetnek át egy másik tagállamba, mint manapság.

Jelenleg három út áll egy társaság előtt, ha egy másik tagországban kíván működni: leányvállalatot vagy fióktelepet hoz létre az új helyen, illetve teljességgel áttelepül. Amennyiben a leányvállalat mellett dönt, a társaság az alapítása helye szerinti jog, leányvállalata pedig a másik tagállam joga szerint működik. A fióktelep, amit a fogadó országban regisztrálni kell, hozzáférhetővé téve a rá vonatkozó legfontosabb információkat, hibrid jogi megoldás, tagállama válogatja, miként szabályozzák - mondta az államtitkár. Néhol - például az angolszászoknál - a fióktelep a külföldi cég szervezeti egysége. Ismeretes azonban olyan - így a magyar törvény szerinti - megközelítés, hogy a fióktelep az adott tagállamban végzett üzleti tevékenysége szempontjából önálló cégnek minősül, saját jogalanyisággal bír, azaz leányvállalatra utaló vonásai vannak.

Nehézkes procedúra a teljes áttelepülés: a cégnek eredeti székhelyén meg kell szűnnie, s az új tagállamban ismét megalakulnia. A kérdéssel foglalkozó, az európai részvénytársaságról szóló közösségi rendelet és a készülő irányelv javít a helyzeten. A közösségi jog alapján létrehozott európai rt. székhelyáthelyezésénél már nem kell megszüntetni a céget az eredete szerinti tagállamban, és újból megalakítani a kiválasztott országban. Ezt a megoldást követi a tagállami jogok alapján létrejött társaságok székhelyáttételére nézve a leendő, 14-es számú irányelv.

Az egyszerűbb eljárás azonban - ellentétben az Európai Bíróság progresszív döntéseivel - nem jelent szabad jogválasztást, vagyis az áttelepült cégre nem korábbi tagállam társasági joga, hanem az új országé lesz az irányadó. Nem működhet például egy Franciországból áthelyezett német cég a francia társasági jog szerint, noha az egységes belső piac szempontjából ez vitathatatlanul hasznos volna. A szabályozás, amit akár már ebben az évben elfogadhatnak, mindenesetre erősíteni fogja a versenyt a tagállamok között: mindenki érdekeltté válik abban, hogy a mozgékonyabb tőkét magához vonzza.