Víznyomok vannak - élet (talán) volt

Amit a tudósok évtizedeken át csak találgattak, most bizonyossá vált. A NASA amerikai űrhivatal által tartott keddi sajtótájékoztatón az Opportunity Mars-jármű által szerzett bizonyítékokra hivatkozva közölték: volt idő, amikor a Marson nagy mennyiségben volt víz.

A vízjég jelenléte amúgy banális a Naprendszerben. A Jupiter-holdaktól az üstökösökig óriási mennyiségben található jég. A Marson, ha elég közel van, szabad szemmel is fel lehet fedezni a sarkvidéki jégsapkákat, amelyekről hosszú ideig képtelenek voltak eldönteni, vízjégből vagy szárazjégből állnak-e. Később kiderült, mindkettőből.

Legjobb tudásunk szerint azonban az élethez, legalábbis az élet eddig észlelt formáihoz folyékony halmazállapotú víz szükségeltetik. A Mars elég közel van a Naphoz ahhoz, hogy egy adott időszakban víz jelenlétét is el lehessen képzelni rajta, ha pedig sikerül kimutatni, hogy valamikor volt folyékony víz a bolygón, idegen élet kialakulásának a lehetőségéről is lehet ábrándozni. (Más kérdés, hogy újabb feltételezések szerint például a Jupiter Európa nevű holdján, sőt más kísérőin is lehet meleg víz a jégpáncél alatt, itt, ha igazak a feltételezések, a Jupiter által keltett árapály termeli a hőt.)

Ha kellőképpen sikerül az amerikaiak fantáziáját felpiszkálni, arra is esély van, hogy a kongresszus áldását adja Bush elnök januárban meghirdetett tervére: embert juttatni a Marsra 25 éven belül több száz milliárd dollárért.

A decemberben és januárban a Marsra érkező két, összesen 820 millió dolláros szerkezet, a Spirit és az Opportunity fő feladata annak kimutatása, hogy valaha volt víz folyékony állapotban a Marson. (Most kellő légnyomás híján a felszínen ez kizárt: ha ott kiöntenénk egy vödör vizet, azonnal légneművé válna. A marsi légnyomás mindössze ezredrésze a földinek.) Ha voltak tavak, tengerek a szomszéd bolygón, akkor jóval tekintélyesebb légkör is kellett hozzá. Ha ez főként szén-dioxidból állt, aminek nagy a valószínűsége, az általunk mostanság sokat kárhoztatott üvegházhatás miatt akár langyos idő is lehetett a Marson a nagyobb Nap-távolság ellenére, a mostani vacogtató hideggel ellentétben.

A Spirittel és az Opportunityvel közel egy időben, karácsonykor a Marshoz érkezett, majd eltűnt európai Beagle nevű eszköznek is víz kimutatása lett volna a feladata, és ugyancsak ezt a feladatot szánták a Beagle-t hordozó Mars Expressnek, amely működik, és a Mars körül keringve képeivel már januárban lázba hozta a tudósokat.

A kanyonok, sötét üledékkel borított síkságok tengerek, folyók hajdani jelenlétére utaltak.

Az Opportunity igen jó helyre érkezett. Egy kisebb kráterbe, ahol különböző, eddig nem látott kőzetek kavalkádja ejti rabul az igen jó minőségű képek szemlélőit. Már a jelenleg a Földtől mintegy 250 millió kilométerre található Marson dolgozó robot első felvételein is azonosítható volt a hematit nevű vasvegyület, amely vizes, vagy vulkáni környezetben képződhet. A vizes környezet lehetősége ekkor még csak az egyik feltételezés volt.

Az Opportunity műszerei viszont bizonyítékokat szolgáltattak. A vegyületek elemzésére képes alfa spektrométer, illetve a gammasugaras Mössbauer spektrométer szulfátokat, valamint brómsókat talált.

A spektrométerek által kimutatott ásványok a Földnek olyan részein fordulnak elő, amelyek hajdanán víz alatt álltak, de a víz később elpárolgott. Mélyebbre haladva növekedett a brómsók, ellentétes irányban pedig a kénsók koncentrációja, ami klasszikus bizonyítéka annak, hogy a víz elpárolgása után visszamaradt vegyületekről van szó. A szulfátok a NASA tudósai szerint kedvezhettek az élet kialakulásának is, hiszen a Földön vannak olyan parányi szervezetek, amelyek e vegyületeket energiaforrásként használják fel.

Sokáig találgatták, mi hozhatta létre az Opportunity által vizsgált talajmintában lévő és a fantáziát igencsak megmozgató gömbszerű képződményeket. Vajon vulkáni tevékenység, meteorbecsapódás, vagy víz? Most a víz verzió tűnik a legvalószínűbbnek: a vízben oldott sók kiváltak, és gömb alakban kitöltötték a szikla pórusait.

Az Opportunity eddig nem tudta felderíteni, hogy a marsi egyenlítőnél elterülő Meridiani síkságot sós tenger borította-e, vagy pedig talajvízszivárgásról van-e (volt-e) szó, ezért tovább vizsgálódik. Várhatóan kilép 20 méter átmérőjű kráteréből, és közel 800 métert halad egy másik, nagyobb (160 méter átmérőjű) kráter felé.

Még nehezebb annak felderítése, mikor tűnt el a víz a Mars felszínéről. Ennek megállapítása azért lenne fontos, mert az élet kialakulásához nemcsak víz vagy hő kell, hanem idő is, mégpedig elég tekintélyes. A Földön is milliárd évek teltek el - mai tudásunk szerint - az élet létezése nélkül. Amennyiben - eddig ismeretlen okból - a marsbéli tengerek csak rövid ideig léteztek, élet aligha alakulhatott ki. A tengerek, vagy legalábbis a víz eltűnésének időpontjára a kőzetminta elemzése alapján lehetne következtetni. Ehhez viszont talajmintát kellene a Földre juttatni. A visszatérő robotot a mostani elképzelések szerint mintegy tíz év múlva küldi fel a NASA.

Nagy kérdés hova szökött a víz. Jelenleg a Mars felszíne száraz, hideg sivatag. Részben nyilván a sarkokon van jéggé fagyva. Elképzelhető, hogy a víz más része elpárolgott és elillant az űrbe, de az sem kizárt, hogy ott van a talajban, csak lejjebb kell ásni. Addig pedig a tudósok gyárthatják az elméleteket. Ha van víz a talajban, az űrhajósok talán ihatnák is, éltető oxigént és hidrogén üzemanyagot vonhatnának ki belőle.

Ne várja senki, hogy az Opportunity ásója dinoszauruszcsontba vagy akármilyen más életnyomba ütközik. A tudósok túlnyomó többsége szerint ha valaha volt is élet a Marson, legfeljebb mikrobák élhettek ott. (Marsi mikrobák kimutatása is óriási felfedezés volna, hiszen először bukkannánk Földön kívüli életre). Földi ősmikrobák azonban nálunk sincsenek szokványos fosszíliákba zárva. Legfeljebb nagyon jó állapotban fennmaradt sziklákban lehet létezésükre következtetni, ahol ásványi, vegyi nyomot hagytak. Az ALH84001-es jelű meteorit vizsgálata egyébként előrevetíti, milyen óriási viták lennének egy az élet létezését sejtető kőminta értelmezésekor. A Déli-sarkvidéken a 90-es években talált meteor feltételezések szerint a Marsról származik. Volt, aki a meteorba zárt - általa szervesnek tartott - anyagban a marsbéli élet bizonyítékát látta, mások szerint nem szerves anyagról van szó, egy köztes álláspont képviselői szerint pedig a kőre a Földön telepedtek valamikor mikrobák.

A viták hevessége, a nézetek olykor szenvedélyes ütközése érthető, hiszen az élet eredetének izgalmas kérdését feszegetik, ennek minden filozófiai, kulturális, tudományos és más következményeivel együtt.